Mindennapi tapasztalatunk, hogy ha a munkahely és a magánélet közötti harmóniát nem sikerül megtalálnunk, akkor ennek nemcsak a munkavégzés, de az otthon, a magánélet is megszenvedi a kárát. A munkahely frusztrált, hajszolt munkaerőt kap, a család pedig egy fáradt, korán betegedő, ideges apát, anyát, gyermeket. De vajon milyen lelki motívumok húzódnak meg a hajszolt életvitel mögött? Segít-e, ha tudatosítjuk magunkban, hogy milyen a munkához való hozzáállásunk? Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy milyen munkavállalói típusba tartozunk pszichológiailag.
A mártír
A teve-típus
Számára a feladat elvégzése a legfontosabb, és az újabb és újabb kihívások keresése. Minden munkát elvállal, és ha hétköznap nincs elég idő elvégezni a sok tennivalót, feláldozza a hétvégéjét is. A munka számára önazonosságot jelent, s Descartes axiómáját így értelmezi: Dolgozom, tehát vagyok. Nem állít fel értékrendet, hogy megéri-e a sok fáradtság. A munka hajszolása, a teljesítmény végletekig való fokozása mögött nála önbizalomhiány húzódik meg. Nem képes becsülni önmagát, nem tartja értékes személynek saját magát. Énkép: “teherhordó vagyok”.
A kompenzáló
A hataloméhes
Megoldási javaslatok
A kiegyensúlyozott élet titka abban rejlik, hogy tudjunk időt szakítani az élet minden lényeges dolgára. A családra, önmagunkra, a munkára és mindarra, ami ezeken kívül még fontos. Néhány egyszerű alapelv felállítása segíthet a harmónia megtalálásában:
Gazdálkodj okosan az energiáddal!
Aki kimerült, annak pihenésre van szüksége. Szabadságra kell mennie, egy igazi kalandot megélnie, ahol teljesen ki tud kapcsolódni. Megteszi néha-néha egy hosszú hétvége is, ha nincs több idő. Fontos, hogy az ember tudjon nem-et mondani. Unalmas meghívásokra, a kelleténél több munkára, a barátok barátainak fecsegéseire. Fontos tudni pihenni. Nem mások elvárásai szerint élni, nem mások óhajait teljesíteni. Nem árt felülvizsgálni a teendők fontossági sorrendjét, és alaposan meghúzni. Kihúzni mindent, ami nem igazából fontos.
Figyelj arra, hogy közérzeted jó legyen!
Ezt igen egyszerű teljesíteni. Ha valaki elapadt, nem tud szeretetet adni és kapni, nem árt feltöltődnie. Járjon fürdőkúrára, masszázsra, menjen el moziba azokkal a legjobb barátokkal, akikkel nem unalmas az este, lassítson, ajándékozza meg önmagát. Pszichológusok ezt hétköznapi önzésnek hívják, és csöppet sem kártékony jelenség. Nem csak másokra kell gondolni, hanem önmagunkra is.
Foglalkozz önmagaddal!
Nem elég csak (!) a gyerekről gondoskodni, ott vannak még a szülők, szomszédok, barátok. Egy-egy ismerős sirámainak meghallgatása helyett nem bűn, ha az ember kényezteti egy kicsit magát, apróságokat gyűjtöget, amikből adventi koszorút készít, odafigyel a tea ízére, és Bachot hallgat – ami orvosok szerint is igen jó hatással van a közérzetre. Ha sikerül odafigyelned apró örömökre és kedved szerint létezni, jobb lesz a kapcsolatod a családtagjaiddal, munkatársaiddal, energikusabb leszel, és többet mosolyogsz. Végül egyszer csak észreveszed (vagy talán fel sem tűnik), hogy a prioritásban a saját közérzeted fog legelöl állni. Lesz időd szeretni, és szeretetet kapni.
Tíz rövid tanács:
1. Tudatosan és gyakran áldozz homokórányi időt könnyed dolgokra.
2. Borítsd fel a prioritási sorrendet: ne a dolgok uralkodjanak feletted.
3. Mondj néha nemet.
4. A negatív gondolatokat űzd el, és cseréld fel őket pozitívakra.
5. Határozz meg bizonyos időtartamokat, amikor csinálod a semmittevést, azaz amikor aktívan nem csinálsz semmit.
6. Rendszeresen töltsd az idődet olyan dolgokkal, amiket szeretsz.
7. Tekints az élet dolgaira rugalmasabban.
8. Ne pazarold az energiádat.
9. Szervezz hosszú hétvégéket aktív pihenéssel.