A képernyőt hagyta el
Bombera Krisztina
Kora: 31 éves,
Foglalkozása: televíziós műsorvezető, riporter
Első gyermeke, Márk a riportkészítés után, március 24-én született meg
Kilenc éve élünk együtt a férjemmel, Zoltánnal. Úgy érzem, a mi kapcsolatunk nem a hivatalos ceremóniával mélyült el, hanem a gyerekvállalással. Ez az igazán komoly dolog, a házasság is ettől lesz teljes. Engem is meglepett, hogy a terhességem óta milyen mélyen kötődöm a férjemhez, sokkal erősebben, mint korábban. Amikor hazajöttem New Yorkból, azt mondtam magamban, most már bármikor jöhetne a gyerek. (Krisztina a 2001. szeptember 11-i terrortámadást ott élte át, és bár nem tudósítani ment ki, nyomban szolgálatba helyezte magát, és küldte csatornájának, a tv2-nek a legnagyobb hitelességgel készített riportokat a szerk.) De ez is csak egy belső hang volt, nem szabtam határidőt magunknak. Egyébként sincs olyan határidőnaplóm, amelybe beírnám: ez most a karrier ideje, ez a gyerekvállalásé, és így tovább. Nem akarom programszerűen élni az életemet. Tudom magamról, hogy egy nagy bohóc vagyok, magamon és másokon is tudok könnyű szívvel nevetni, de a gyerekemhez teljes felelősség és kötelességtudat köt. Még nem tudom, hogy a szülés után mikor térek vissza a képernyőre. Sokáig szeretnék a gyerek mellett maradni, élvezni, ahogy a kis lényből kisemberke lesz. Olyan öröm, hogy anyává válhatok, amit mindenkinek kívánok, bár nem minden áron. Az anyaság nem kötelező minden nőnek, senki ne vállalja csupán kötelességtudatból. Ezt csak belső vágyból lehet csinálni, és akik mást akarnak, nem érnek kevesebbet, mint a gyerekesek. Nekem nagyon fontos a nemek közti egyenlőség, a babavárásnál azonban észrevettem, hogy sokan milyen rosszul kezelik a férfiakat, ha gyerekről van szó. Egy férfi semmivel sem kevésbé érzékeny e tekintetben, mint egy nő. Zoltán a biológiai különbségeken kívül teljesen egyenrangú szülője fiunknak.