 |
Örömmel találkoztak Margittal, aki már a hatodik hónapban volt, de a családi körülményei miatt nem akarta megtartani a gyermeket. A fiatal pár gondoskodott a lányról, együtt rendezték be a babaszobát, a két nő olyan közel került egymáshoz, hogy szinte barátnőkké váltak.
Elérkezett a szülés ideje, Anikó úszott a boldogságban, hiszen minden olyan tökéletes volt: végignézhette a szülést, elvághatta a köldökzsinórt, és a kezében tarthatta az újszülöttet. Ám amikor a baba egy hetes lett, fordult a kocka, Margit meggondolta magát, mégsem adta a lányát. A fiatal pár a mérhetetlen csalódás után sem mondott le az örökbefogadásról. Félévi lelki gyötrelem után aztán hazavitték a csecsemőotthonból Nikolettát, majd egy hónap múlva csoda történt: az orvosok által meddőnek minősített Anikó mégis babát várt.
Az életfeladat tanulása
A történetre a magyarázatot az asztrológia adta meg. Anikó horoszkópja szerint a tökéletesség embere volt, aki csak hiba nélküli gyermeket tudott elképzelni magának. Konkrét képe volt a szőke fürtös, rózsaszín ruhás, okos Barbie babáról. Ám a lelke legmélyén félelmek bújtak meg, mi lesz, ha a gyermek mégsem ilyen lesz, hanem rendetlen, csúnya, vagy ami még rosszabb, egy fiú? Ezek az elfogadási problémák vezettek aztán a fogamzásképtelenséghez.
Margit ugyan elnyerte Anikó tetszését, mert a megesett lány külseje a hibátlanságot sugallta. Ám Anikó a lelkében megvetette a lányt, hiszen az mégsem volt tökéletes, mert lemondott a saját gyermekéről. Amikor nem kapta meg a babát, amit már a magáénak érzett, olyan fájdalom járta át a szívét, amely a sorsfeladata tanulásában mérföldkőnek számított. Margit gyermeke, illetve a miatta átélt mély lelki kín mozdította ki Anikót a tökéletesség téveszméjéből.
Ezután már nem voltak konkrét elvárásai, csak egy babára vágyott. Nem számított, hogy milyen, csak az, hogy szerethesse. Vagyis képes volt a gyermeket olyannak elfogadni, amilyen. És amikor megtanulta életének legfontosabb feladatát, akkor fogant meg a saját gyermeke, a kisfia.
