 |
A kontinensen honosak terjeszthetnek Lyme-kórt, vírusos agyvelőgyulladást, elvétve tibolát, Q-lázat, tularémát, mediterrán foltos lázat, babesiosist.
A leggyakoribb a Lyme borreliosis mondja dr. Esztó Klára főorvos, a budapesti XIII. kerületi szakrendelő bőrgyógyász immunológus főorvosa. A zoonózisok közé soroljuk, vagyis állatról emberre terjedő kór. A fertőzött ember azonban nem tudja továbbadni. Bejelentésre kötelezett betegség. Évente nagyjából ezer esetet jelentenek, de tapasztalatom szerint a fertőzöttek száma ennek csaknem a tízszerese. Tavaly huszonhárom friss esetem volt. Egy olyan fővárosi kerületben, ahol nincs erdő, sem vadon élő állat.
A kullancs életében többször vált alakot. Ehhez vért kell szívnia. A petéből pöttöm, hatlábú lárvák kelnek ki. Már ezek közvetíthetik a fertőzést, ha anyjuk hordozta a kórokozót. Azonnal táplálék után néznek. Áldozatuk többnyire valamilyen kisemlős, mezei rágcsáló. A vérszívás után a lárvák nimfává alakulnak. Ezek már nyolclábú, gombostűfejnyi rovarok. Többnyire ezek terjesztik a Lyme-kórt. Rendszerint az első vérszívással kerülnek be a fertőzött állat véréből a kórokozók a kullancs bélcsatornájába, ahol elszaporodnak. A nimfát nehéz észrevenni, mert kicsi, és előzékenyen érzésteleníti a bőrt, mielőtt szívószervét belemélyeszti. Az újabb szívás után kialakul az ivarérett imágó. A kifejlett rovar lencsényi, jóllakottan babszemnyi méretű. Ilyenkor már könnyű felfedezni és megzavarni a táplálkozásban. Párosodás után a hím, a peték lerakását követően pedig a nőstény is elpusztul. Életciklusuk a környezeti feltételektől függően két-hat évig tart. Az enyhe, nedves tél kedvező létfeltételeket teremt, míg a száraz hideg megtizedeli a kullancsokat. Ilyenkor jobb időkre várnak az alakváltással, miközben növények nedvével táplálkoznak. Tavasszal és ősszel a legaktívabbak.
Még nem vesszük elég komolyan a Lyme borreliosist, pedig a francia egészségügyi szervezet a XXI. század tíz legfontosabb betegsége közé sorolta.
Nehéz diagnosztizálni, mert sokféle tünetet okozhat mondja a doktornő. Ezek egyike, a jellegzetesnek tartott kokárdaszerű bőrpír sem jelentkezik minden esetben, mivel a borreliának több altörzse van Magyarországon. A fertőzés okozhat szívpanaszokat, szemtüneteket, ízületi, idegrendszeri elváltozásokat. Gyakran a beteg sem gondol arra, hogy panaszai kapcsolatba hozhatók egy régebbi kirándulással. Esetleg észre sem vette, hogy kullanccsal találkozott.
A kórokozó jelenlétét direkt vagy indirekt módon lehet igazolni. Közvetlen vizsgálatokkal a baktérium, illetve a genetikai állománya mutatható ki vérből, testnedvekből, szervekből, szövetekből. Indirekt (szerológiai) vizsgálatnál a szervezetben termelődő ellenanyag jelzi a fertőzést. Mivel a fertőzött emberben mintegy hat hét alatt képződik mérhető mennyiségű ellenanyag, a negatív lelet sem zárja ki a Lyme-kórt. A diagnózishoz a laboratóriumi leletek, a klinikai tünetek és a kórelőzmény együttes mérlegelése szükséges.
