A fenekemet egyáltalán nem kenném be zuhanyzás után feszesítő krémmel, a szemránckrémre rá se bagóznék. Ja, és miután gondosan nem tisztítottam meg arctisztítóval orcámat, nem siránkoznék azon sem, hogy milyen hihetetlen merénylet a sorstól, hogy nem áll jól a kék szemfesték, és a szemceruzát sem kenném véletlenül az orrom hegyére, amin a kedvesem egyáltalán nem mosolyogna lemondóan-kedvesen az ajtófélfának dőlve.
És persze az sem érdekelne, hogy miért nem tudom felvenni randa időben a nadrágot, amit még Rómában vettem, és nem rohangálnék mérgezett egér módjára a lakásban azt üvöltözve, vajon miért vette fel a nyúlcipőt a rózsaszín necc zoknim, és ki nyúlta le!? Az utcán egyáltalán nem zavarna, hogy beszólnak, mert nem intézne hozzám nyílt színen egyetlen IQ-huszár sem igen egyszerű szexuális tartalmú felhívást, és az sem idegesítene, hogy már megint letörni készülök egy cipőm sarkát.
A munkahelyemen nem társalognék hosszan arról, hogy mennyire látszik az asszisztensünk hajszínén, hogy tegnap fodrásznál volt, és a bulvár napilap megtekintése közben a napi horoszkópomra egy fél pillantást sem vetnék, hogy aztán jót röhögjek rajta, abban viszont bizonytalan vagyok, hogy a Garfieldot elolvasnám-e az utolsó oldalon, mert azért az elég uniszex, lássuk be.