Megtervezett pihenés

Az éjszakai alvás, a félórás ebédszünet, a nyári szabadság nem feltétlenül jelent kikapcsolódást, feltöltődést. Ha éjszaka nyugtalanul forgolódunk, ebédidőben a főnökünk sürgető szavai visszhangoznak a fejünkben, egyhetes szabadságunk alatt pedig a balatoni nyaraló rendbehozatalán dolgozunk, az nem pihenés.


Életünk egyharmadát alvással töltjük, a heti munkaidő jó esetben az ébren töltött óráknak ugyancsak egyharmadát veszi igénybe. Hétvégén, az ünnepnapokon és a nyári szabadság idején próbáljunk egy kis időre megfeledkezni a hétköznapi gondokról. A kikapcsolódás megér egy kis odafigyelést. A pihenés művészet, de tanulható.

– Mindennapi cselekvéseinket monoton szokásrendszer irányítja, pedig életmódunk kialakításában fontos volna a tudatosság – vallja Koller Judit életmód-tanácsadó. – Egészségkultúránk tragikus. A gyerekeknek nem tanítják meg, hogyan táplálkozzanak. Sokszor még a testük élettani működését sem értik. Megfelelő ismeretek hiányában harminc-negyven éves korukra tönkretehetik magukat. Közhely, de igaz: könnyebb megtartani az egészséget, mint utólag visszaszerezni – állítja.

Testmozgás, egészséges táplálkozás, méregtelenítés és lazítás, testi-lelki higiénia: ezekkel az életminőség-javító tanácsokkal a legtöbben akkor találkoznak, ha már valamilyen betegség fenyegeti őket, s ilyenkor rendszerint kapkodva, egyszerre próbálnak eleget tenni mindegyiknek.

– Az egészség kitartó munkát, mérsékletességet igényel, de ne kívánjunk nagyot, apró lépésekkel lehet csak az életmódon javítani – mondja a tanácsadó. – Először odáig kellene eljutni, hogy az ember felismerje testének üzeneteit. Megfelelő táplálkozással és időbeosztással például már önmagában eredményeket lehet elérni. Próbáljunk meg legalább alkalmanként kiszállni a „mókuskerékből”, egy kis szünetet tartani. Erre alkalmas a séta, a fürdő, a szauna, de érdemes hetente egyszer lazább, mondjuk gyümölcsnapot is tartani – tanácsolja Koller Judit.

Egyesek a jógára, a különböző relaxációs módszerekre és meditációs technikákra esküsznek, mások a délutáni szunyókálás hívei. Tény, ezek is lehetnek pihentető, frissítő hatásúak, ám a valódi pihenés, vagyis az éjszakai alvás igazából semmi mással nem pótolható, még ugyanolyan mennyiségű nappali alvással sem.

A nappalok és éjszakák váltakozása egy lehetséges „szamárvezető”, amelyhez életmódunkat, napirendünket igazíthatjuk. Hogy rendszerint éjszaka alszunk, és nappal vagyunk ébren, azt a szokásaink mellett szervezetünk egészséges működése is megköveteli. Belső, biológiai óránk működéséhez a világosság és a sötétség váltakozásainak érzékelése szükséges. Az ember testhőmérsékletének, anyagcseréjének, vér- és vizelet-összetételének változásai nagyjából huszonnégy óránként ismétlődő ciklust alkotnak. Figyeljünk arra, hogy a napi ritmus megfelelően illeszkedjék az alváshoz, vagyis az anyagcsere-folyamatok lassulása, a testhőmérséklet csökkenése – ami normális esetben a sötétség beálltával indul – a lefekvés időszakára essen. Ha ezek a ciklusok eltolódnak, az megzavarja a nyugodt pihenést.

Az alvásigény egyénenként változó, de elsősorban életkortól függ. Míg egy csecsemő átlagban tizennégy órát alszik naponta, addig idősebb korban akár négy-öt óra is elegendő lehet. Egy átlagos felnőttnek hat-nyolc óra éjszakai alvásra van szüksége.