Életmód

Mit mutat a vérem?

Sokszor egy vérvizsgálat képes egészségi állapotoddal kapcsolatban kétségeket ébreszteni benned. Nem is csoda, hiszen a sok latin kifejezést és értékeket nem könnyû megérteni.





– Ez a szakterület a szervezetben lezajló biokémiai folyamatok vizsgálatával foglalkozik – ismertette a vérkép ellenőrzését dr. Horti Szilvia háziorvos. – A laboratóriumi munka során nemcsak egyes anyagcseretermékeket tudunk vizsgálni, hanem enzimeket, hormonokat, specifikus fehérjéket vagy gyógyszer-szérumszinteket is. A leleteket értékelve a klinikus következtet a normális, illetve kóros állapotra. Laboreredményekre gyakran van szükség, a nőgyógyászati panaszok, a vérszegénység, szédülés, szívzörejek, belgyógyászati problémák és szinte valamennyi betegség, tünet előfordulása esetén.






Mintavétel

– Évente egyszer mindenkinek ajánlatos lenne egy vérkép-ellenőrzés. A betegek, kézbe kapva az eredményeiket, elsőként szinte mindig a vérsüllyedés értékét nézik meg, hiszen a köztudatban az terjedt el, hogy igen jó betegségmutató paraméter. Ez nagyjából állja is a helyét, de a leleteket otthon vizsgálgatva jó, ha nem csak erre az egy mutatóra figyelünk.

A doktornő szerint a biztos eredmény eléréséhez igen fontos a megfelelő mintavétel, a betegek szabály szerinti előkészítése, mert ezen tényezők kb. 50 százalékban befolyásolják a kapott eredmény minőségét. Azért szokás a laborvizsgálatokat reggel, éhgyomorra végezni, mivel így az emberek közötti különbségek jó része kiküszöbölhető, csökkenthető.







Eredmények



A laboratórium által szolgáltatott lelet azonban önmagában még nem sokat mond. Számtalanszor kerülhetett a kezedbe csillagozott vagy másképpen megjelölt, a referens tartományon kívül eső érték.
– Mindezeket azonban csak a klinikai képpel összevetve, a kezelőorvossal konzultálva szabad értékelni – figyelmeztet a doktornő. – Gondoljunk csak pl. a cukorbetegek esetében bizonyos vizsgálat alkalmával a referensértéknél magasabb eredményre, amely ugyanakkor az adott páciens egyensúlyban tartásához a legmegfelelőbb.


1. Hemoglobin
A vérszegénység (anémia) osztályozása sokféle. A mai korszerű készülékek birtokában az átlagos vörösvérsejt-térfogat és a hemoglobintartalom alapján történő osztályozásuk a leghasznosabb. A vérszegénység típusa alapján az alapbetegség természetére az eddigi adatok felhívják a figyelmet, és a szükséges kiegészítő vizsgálatok előre láthatóak.

2. Trombocitaszám, fehérvérsejtszám
Ha számuk csökkent, ez csontvelői rendellenességet jelez, amely elégtelen vagy rosszindulatú vérképzőszervi betegség mellett lehet a lép túlműködésének a jele.
3. Retikulocita – vörösvérsejt-előalak szám
Normálisan értéke 5-20 ezrelék. Ha fokozott a számuk, akkor ez fokozott vörösvérsejtképzésre utal. Fokozott vörösvérsejtképzést hevenyen bekövetkező nagyfokú vérvesztés, vérzés vagy vörösvérsejt-pusztulás okoz. Ha a retikulocita-szám csökkent, a kóros csontvelői működésre, vérképzőszervi betegségre utal.

4. Vérsüllyedés
Néhány élettani tényező, amely a süllyedési eredmények megváltozását idézheti elő: menstruáció, terhesség, étkezés minősége, vérzsírszint-felszaporodás. Csökken a süllyedés újszülöttkorban és bizonyos gyógyszerek szedésekor. Kóros eredmény tehát ne okozzon pánikot.

5. Vérkenet
Az anémia észlelése esetén minden esetben el kell végezni a minőségi vérkép, a vérkenet vizsgálatát. A vörösvérsejt alakbeli rendellenességei már a kenet megtekintésekor felhívhatják bizonyos betegségre a gyanút.

Folytatása következik…

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top