Miért nem tudok lefogyni?
Kriston Andrea
Képzeljétek, én két hónapja életemben először stabilan tartom a testsúlyomat. Nem számít sem a telihold, sem a peteérés, sem az, hogy mennyit eszem a mérleg ugyanannyit mutat. Aznap, amikor elromlott a szerkezet, a fürdőszobából kiszűrődő hangokból egyértelműen kiderült, hogy a családból mindenki ellenőrzi a súlyát reggelente (is). És nálunk mindenki 43 kg!
Gyakorlott vagyok fogyózás ügyében tizenhét kilótól szabadultam meg , kitanulmányoztam a természetét, na, meg a sajátomat is. Hol a túlsúly győzött, hol én. A versengést mindig az döntötte el, milyen erős az akaratom. Ismerős a probléma?
Rengeteg a fogyás lehetőségét kínáló csodamódszer, de a túlsúly sokaknál mégis marad. Testünk látványosan jelzi energiaraktáraink feltöltöttségét, és hogy valami útját állja a felhasználásnak. Ha szigorúak, de belátóak vagyunk, akkor megállapíthatjuk, hogy az ok csupán bennünk keresendő. Senki nem fogyhat le helyettünk, viszont ha mi igazán akarjuk, akkor nem is tud senki megakadályozni benne. Persze, nem könnyű akaratot növelni. Azt is edzeni kell, mint az izmot, valami olyan tevékenységgel, ami látványos sikerrel jár. Erre legjobb a fogyókúra!
A tipikus kifogásokat ismerjük. Egyben azonban biztosak lehetünk: az energia-megmaradás törvénye alapján nem létezik, hogy ha kevesebbet eszünk és többet mozgunk, akkor a súlyunk ne változna. Ne adjuk be a derekunkat! Lássuk be, hogy nehéz lesz lefogyni, erőfeszítéssel jár, fel kell számolni a kényelmünket, le kell mondanunk néhány dologról, és izzadni kell. De az aktivitás, az áldozathozatal képessége már a miénk.
Érdemes otthon felírnunk a tükörre, hogy Csak ma
Ennyi elég, hogy mozgósítsunk egy napra való akaratot. Határozzuk el, hogy ma mindent megteszünk a célunkért. Ha ezt a mondatot fent hagyjuk a tükrön néhány hétig, akkor nem kell száz éves korunkig várni az eredményre. Nem kell félszemmel néznünk a mérlegre, és elégedetten szemlélhetjük azt az akaraterőtől életre kelt nőt, aki képes volt mindezt véghezvinni! És még mennyi minden mást…
