Közérzetünk kulcsa: a bélrendszer

A béltraktus a tápcsatorna része, a hasüregben helyezkedik el. Kívülről hashártya borítja, ez egyben rögzíti is a tekervényes szervet a hasüreg hátsó falához. Ez a rugalmas felfüggesztés, továbbá a tágulékony hasfal teszi lehetővé, hogy az emésztődő táplálékot a bélfal ritmikus összehúzódása, úgynevezett perisztaltikus mozgása továbbítsa. A már hasznosíthatatlan salakanyag a végbélen át távozik a szervezetből.

Funkciója és felépítése alapján a bélrendszer több szakaszra bontható. A fölaprított, előemésztett táplálék a gyomorból a vékonybél első szakaszába, a patkóbélbe jut. A patkóbél mintegy húsz-huszonöt centiméter hosszú, a szerkezete nagyjából olyan, mint a gyomoré, bár a fala vékonyabb. Nyálkahártyája bélnedvet termel, amely hígítja a pépes anyagot. Ide nyílik két fontos emésztőmirigy közös kivezető nyílása, a máj által termelt epe és a hasnyálmirigy váladéka ezen keresztül jutnak a patkóbélbe. Egy izomgyűrű gondoskodik arról, hogy ez kellő időben és adagban történjen. Az epe a zsírok, a hasnyálmirigyenzimek, a fehérjék és szénhidrátok lebontását teszik lehetővé. Az emésztés és felszívódás jórészt a vékonybélben történik.

– A vékonybél jejunumnak nevezett szakaszában fontos enzimatikus folyamatos zajlanak – magyarázza dr. Berki István sebész, proctológus. – Megkezdődik a hosszú láncú aminosavak, szénhidrátok bontása, egyben bizonyos anyagok felszívódása. Itt már a bélnedvek gondoskodnak arról, hogy a fehérjék aminosavakra, a szénhidrátok, például a keményítő egyszerű cukrokra, a zsírok zsírsavakra hasadjanak.

Másik szakasza, az ileum (csípőbél) csak szerkezetileg különíthető el, feladata lényegében ugyanaz. A vékonybél belső felszínét a sokszorosára növelik a nyirok- és vérerekkel sűrűn behálózott bélbolyhok. Ezeken át jutnak a felszívódott tápanyagok a keringésbe, majd a májba, ahol a szervezetbe juttatott anyagok méregtelenítése, feldolgozása, átépítése, raktározása folyik.
– Kevéssé ismert, hogy a hasi angina, a béltraktust ellátó erek keringési zavara hasonlóan életveszélyes állapotot eredményez, mintha az elváltozás a szív koszorúereiben történne – mondja dr. Berki István. – Ha emiatt bélelhalás következik be, azonnal műtétre van szükség. A szervezet jól tűri, ha kisebb-nagyobb bélszakaszt el kell távolítani bélelhalás, daganat, összenövés vagy egyéb akadály miatt. Zavartalan életvitelt tesz lehetővé, ha a vékonybél felét kiveszik. Szélsőséges esetben ennél többet is meg lehet kockáztatni. Másfél méternyi vékonybéllel is lehet élni, szigorú diétával és megfelelő tápszer-kiegészítéssel.

A gyomortól a vékonybél végéig hat-nyolc óra alatt jut el a táplálék, amely összesen tíz-tizennégy órát időzik a szervezetben. A vékonybél alsó szakasza szelepszerű, billentyűs szerkezettel kapcsolódik a mintegy másfél méter hosszú vastagbélhez. Sajátos módon ez a szervünk a vakbéllel kezdődik, ennek alsó pontjáról nyílik a helytelenül vakbélnek nevezett féregnyúlvány. A vastagbél keretezi a hasüreget. Jobboldalon a felszálló, a hasüreg felsőrészén a haránt, baloldalon a leszálló vastagbél található. Ennek folytatása a szigmabél, amely a végbélbe vezet. Legfontosabb szerepe, hogy a még folyékony béltartalomból a vizet felszívja, és így szilárd székletet hozzon létre. Hozzájárul a szervezet ionháztartásának alakításához. Előállít néhány fontos vegyületet, többek között a véralvadáshoz nélkülözhetetlen K-vitamint. Baktériumflórája elősegíti bizonyos tápanyagok lebontását. Ezek a „barátságos” baktériumok kellenek az egészséges élethez, hiányukat rögtön megérezzük, ha valamilyen betegség vagy hosszabb antibiotikumkúra felborítja az egyensúlyukat.