Éljen jó szívvel!

Az elhízás, a kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a mozgáshiány egyaránt közrejátszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.


– Magyarországon a legtöbb embert nagymértékű stressz éri, amely másodlagos rizikófaktorokat teremt – kezdi dr. Rónaszéki Aladár, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke. – Az a felnőtt, aki napról napra attól fél, hogy elveszítheti a munkáját, nem tud magának és a családjának otthont teremteni, nagy valószínűséggel gyakrabban nyúl a cigarettáért, nem hagy magának időt a testmozgásra, nem igazán törődik azzal, hogy egészségesen étkezzen.


Pillanatnyilag ez nagy probléma. Ezeknél az embereknél nagy a veszélye annak, hogy szív- vagy érrendszeri betegségük alakuljon ki. Rosszul állunk a lakosság várható élettartamát illetően, bár az utóbbi tizenöt évben picit javult a helyzet. A férfiak hatvannyolc, a nők hetvenöt évre számíthatnak. Ez tíz évvel kevesebb, mint más európai uniós országban. Azt, hogy meddig élünk, nagyban befolyásolja szívünk és ereink állapota, hiszen az „elhasznált” vér összegyűjtése és a helyére friss, oxigéndús vér juttatása nélkül megszűnik az élet. Ezért különösen fontos volna, hogy tudatosan csökkentsük a folyamatosan dolgozó szívet érő ártalmakat.


Vegyük például a dohányzást, amely az egyik legnagyobb kockázati tényező. Orvosi segítség és anyagi áldozat nélkül is le lehet róla szokni, de sokan úgy érzik, nem motiválja őket semmi. Pedig elég lenne végiggondolni, ha már a szívbetegségektől nem tartanak, hogy a napi egy csomag cigarettát elfüstölő dohányos (egy dobozt ötszáz forintos áron számolva) évente több mint száznyolcvankétezer ezer forintot „fúj ki az ablakon” – ennyiből befizethetne egy kéthetes tengerparti nyaralásra, vagy egy regeneráló wellness-kúrára.

A mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás a két legfőbb probléma a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából – állapították meg az egészségügyi világszervezet (WHO) idei nagygyűlésén. Az egyik szakértő így fogalmazott: egészségesebben étkezz, hogy többször egyél életedben! Röviden összefoglalva a következőket tanácsolja: fogyasszunk telítetlen, úgynevezett omega-3 zsírsavakban gazdag, szívbarát ételeket, építsünk be az életünkbe legalább egy szívesen végezett tornagyakorlatot, és ne dohányozzunk.

Az ideális testsúly megőrzése sem lehetetlen feladat. Kicsit több zöldség, gyümölcs és kevesebb zsír fogyasztása sem a pénztárcát, sem a konyhában tevékenykedő háziasszony fantáziáját nem terheli meg. A rendszeres mozgás sem heti többórás edzőtermi izzadást vagy teniszpályabérletet jelent. Sokat számít, ha néha-néha gyalogolunk egy-két megállót, két-három emelet miatt nem vesszük igénybe a liftet, jó időben kerékpárral megyünk dolgozni, hétvégenként kirándulunk – a lehetőségek száma végtelen. A lényeg, hogy testmozgás alatt ne a televízió és a hűtőszekrény közötti ingázást értsük. A rendszeres, egészséges életritmus kialakítása persze nem könnyű, de ha csak próbálkozunk vele, már az is több, mintha nem tennénk semmit.A megelőzésben fontos a rizikófelmérés. Ha nincs panaszunk, egy-két évente akkor is érdemes kivizsgálást kérni a háziorvostól. Létezik az úgynevezett globális rizikófaktor-táblázat, amelynek adatait felhasználva könnyen kiszámítható, hogy a következő tíz éven belül mekkora a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűsége. A testsúly mellett tudni kell, mekkora a vér koleszterinszintje. Alattomos a magas vérnyomás, amely évekig nem okoz panaszt, ellenben korai érelmeszesedéshez, és egyéb szervek, például a vesék károsodásához vezethet. A táblázat adatainak felhasználásával ki lehet számítani az egyénre jellemző pontszámot, amelynek ismeretében az orvos eldöntheti, elegendő-e az életmód-váltás, vagy esetleg gyógyszeres kezelésre is szükség van.