 |
Mielőtt nekikezdünk, le kell szögezni, hogy a harcművészet nemcsak a test kondíciójáról szól. Sokkal inkább a szellemet és a lelket gazdagító életforma, amely önuralomra neveli követőit, valamint önbizalmat és kiegyensúlyozottságot ad, emellett javítja a mozgáskoordinációt és a koncentrációs képességet, nem utolsó sorban pedig segít a stressz levezetésében.
A tanítványok erősítő és formagyakorlatokat végeznek, azaz újra és újra megismétlik a szabályok szerint meghatározott mozdulatokat. Az edzés fontos részét képezi a harc is, amikor már egy ellenfél legyőzése a feladat, ez pedig gyors és pontos reakciókat követel, vagyis komoly szellemi kihívást jelent. Aki már tapasztalta, milyen támadni és védekezni, az élesben is gyorsabban reagál a váratlan helyzetekben.
A harcművészet nem a nyílt agresszióról szól, az ellenfelek tisztelete minden stílus követői számára alapvető, és a gyakorlás senkit sem tesz profi utcai harcossá. Amiért érdemes belevágni, az inkább a fizikai és mentális fejlődés, a kitartóbbá válás és az önvédelem elsajátítása.
Tai chi a harmóniát keresőknek
Hazájában, Kínában a leghatékonyabb egészségmegőrző módszerek közé tartozik. Korra és nemre való tekintet nélkül mindenki űzi, a parkokban számtalan lassú, balettszerű mozdulatokat végző embert látni. Aki szorgalmasan gyakorol, harmonikusabbá teheti testét és lelkét. Az úgynevezett lágy harcművészetek közé sorolják, mivel a nyers erő helyett inkább a szellemiségre koncentrál, és az ellenfél energiáinak blokkolására, uralására épül. Az edzésmunka szerves részét képezi a meditáció és a helyes légzéstechnika elsajátítása. A komoly koncentrációt igénylő formagyakorlatok erősítik az izomzatot, javítják a tartást, hívei pedig állítják, hogy megnyugtat, ellazít és hajlékonyabbá tesz.
