 |
Az utóbbi másfél évtized politikai-gazdasági változásai következtében csökkent az ipari termelés, és ezzel együtt a klasszikus levegőszennyezés is hazánkban. Jelentősen mérséklődött az addig főként ipari gócpontokra jellemző kén-dioxid, ülepedő por és a felső légutakra különösen veszélyes finomrészecskék mennyisége. A megszűnt ipari vállalatok helyét zömmel a kereskedelmi és a szolgáltatató szektorban tevékenykedő cégek vették át, ami együtt járt a közúti közlekedés növekedésével. Bár ma több korszerű, katalizátoros autó jár az utakon, még forgalomban vannak kétütemű gépkocsik, azonkívül jelentősen befolyásolta a légszennyezést a dízelüzemű gépjárművek számának növekedése is. A változás nem csupán az ország nagyvárosait, a főváros főbb közlekedési útvonalait érinti, bár tény, hatása leginkább az említetteken érzékelhető. A levegő minőségének változásában a gazdasági szerkezet átalakulásán túl a tüzelőberendezések korszerűsítése, a tüzelőanyag-csere (szén helyett gáz), valamint az ólmozatlan benzin fokozatos elterjedése is szerepet játszott.
Pollenriadó |
A pollenszennyezettségről heti rendszerességgel ad jelentést az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata a teletexten és a www.antsz.hu/oki honlapon. A Kossuth rádióban és a közszolgálati televízió időjárás-jelentéseihez kapcsolódóan is hallhattunk pollenhíradásokat.
|
A légkörbe kerülő szennyező anyagok többirányú hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Elsőként a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva fejtik ki irritáló, néha szövetroncsoló hatásukat. A tüdőből felszívódva a véráramba jutnak, ahol gátolják a szervezet oxigénellátását. Mindenképpen haladásnak tekinthető, hogy a kénoxidok mennyisége a rendszerváltást követő tíz évben kevesebb, mint a felére csökkent a levegőben. A javulás az 1980-as évek eleje óta tapasztalható, és elsősorban az erőművek korszerűsítésével áll összefüggésben. A kén-dioxid belélegzése krónikus esetben légzőszervi betegségeket, például hörghurutot is okozhat. A rendszerváltás idején még ez számított népbetegségnek. Ugyanakkor a szívizom oxigénhiányát előidéző, az agy kéreg alatti központjaira is káros hatással bíró szén-monoxid, valamint a tüdő ellenálló képességét gyengítő nitrogén-dioxid mennyisége az ipari szektor leépülése ellenére sem csökkent jelentősen a hazai légkörben. Huzamos hatásra ez utóbbiak kötő-és nyálkahártya-izgalmat, köhögési, hányási ingert, fejfájást, szédülést, álmatlanságot, szívtáji fájdalmakat, illetve egyéb idegrendszeri, mérgezéses tüneteket okozhatnak. Rontják az asztmás betegek állapotát, gyakran légúti megbetegedéshez, idővel a vérkép megváltozásához vezethetnek.
Különösen veszélyesek a dízel kipufogógázokból származó igen finom (szintén két és fél mikrométer átmérőnél kisebb) részecskék. Egyrészt ezek a legagresszívabbak, másrészt bizonyítottan hozzájárulnak ahhoz, hogy a levegő biológiai eredetű légszennyezőinek allergiát kiváltó anyagai felszívódjanak a szervezetben. A környezetszennyezésnek kétségkívül fontos szerepe van az allergia népbetegséggé válásában. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nyilvántartása szerint 1992-2002 között megtízszereződött a szénanáthás betegek száma. A legutóbbi felmérések már százkilencvenezer érintettről szólnak.
Az allergiásoknak nemcsak az aktuális pollenjelentéseket, hanem a pollennaptárt is célszerű figyelniük. Ha két-három héttel a túlérzékenységet gerjesztő növény virágzása előtt elkezdik szedni a gyógyszereket, a tüneteik nem lesznek olyan hevesek. Kevesebb gyógyszerrel sikerül elviselhető állapotot elérniük.
