A fogyás titkai sokkal egyszerűbbek, mint azt gondolnánk, csupán helyesen, ésszel kell őket alkalmaznunk.
Szinte általánosnak mondható, hogy a negyven év fölöttiek többsége elhízott. Sajnos, az elhízás ma már gyermekkorban elkezdődik.
Ez sokkal inkább a rossz evési szokásoknak, mint a genetikai adottságoknak tudható be.
Egy felmérés szerint az átlagos európai nő húsz- és ötvenéves kora között legalább hét fölösleges kilót szed magára. A túlsúlyosak általában mentségeket keresnek megnőtt testsúlyuk megmagyarázására. Akiknek pedig semmi gondjuk nincs a testsúlyukkal, azt hangoztatják: valójában semmiféle trükk sincs abban, hogyan fogyjunk le: egyszerűen fogyasszunk kevesebb kalóriát, mint amennyit elégetünk! Hajjaj, ez azonban sokkal összetettebb, mint gondolnánk.
Miért olyan könnyű meghízni, és oly nehéz lefogyni? tehetjük fel jogosan a kérdést.
A fogyás olykor igen nehéz és fáradságos feladat. Száz fogyókúrázó közül átlagban kilencvenötnek nem sikerül lefogynia, bármilyen módszert próbál is ki. Pedig köztudomású, hogy az elhízás nemcsak önmagában kellemetlen, hanem számos betegség cukorbaj, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, egyes rákbetegségek, stb. – kialakulásához vezethet. Minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb megszabadulni súlyfeleslegünktől. Százból kilencvenöt fogyókúrázó kudarcot vall, mert figyelmen kívül hagyják az emberi élettan alapvető törvényszerűségeit.
Lényegében ez azt jelenti, hogy amikor szigorúan diétázunk, és több mint három egymást követő napon át erőteljesen csökkentjük a táplálékbevitelt, szervezetünk ezt éhezésként értelmezi, és automatikusan lassítja anyagcserénket, hogy minél több tartalék zsírt tárolhasson. Ez rendkívül megnehezíti a súlycsökkenés folyamatát és mértékét. Hasonlóképpen, mikorra felhagyunk a diétával, anyagcserénk már annyira lelassult, hogy még ha hozzávetőleg fele annyit eszünk is, mint a fogyókúra kezdete előtt, újra hízni fogunk. Ezt nevezik jojó-effektusnak. Röviden összefoglalva: a fogyókúrák zöme téves hatásmechanizmusra épül, ezért a legtöbb esetben eredménytelen.
Szintén gyakori problémaforrás, ha valaki irreális célokat tűz ki maga elé; azért koplal, hogy olyan alakja legyen, ami genetikai adottságai miatt elérhetetlen a számára. A csalódás igencsak lelassíthatja, vagy meg is állíthatja a súlycsökkenés folyamatát. Fontos, tehát, hogy elfogadjuk alapvető testi felépítésünket, hogy megértsük: nem nézhet ki minden ember úgy, mint egy fotómodell. Tehát a fogyókúra előtt és alatt testalkatunknak megfelelő, reális célokat tűzzünk magunk elé.
Akkor mi a megoldás?
Kezdjük talán azzal, hogy a legújabb kutatási eredmények igazolták: az elhízás nem kizárólag, és nem minden esetben a falánkság egyenes következménye. Ezt állítja Dr. Pierre Nys francia orvoskutató is, aki szerint a hízásra való hajlam azt jelenti, hogy szervezetünk homeosztázisa – azaz a belső környezet egyensúlya – könnyen felborul.
Magyarán, testünk általános egyensúlyi állapotában és anyagcseréjében olyan rendellenességek állnak elő, amelyek menthetetlenül túlsúlyhoz vezetnek. Egészségünket, harmonikus létünket pedig jórészt magunk befolyásoljuk, elsősorban életvitelünkkel és azáltal, hogy miből, mikor, mennyit, milyen összetételben és milyen gyakran eszünk. Dr. Nys három alapvetően különböző, elhízásra hajlamosító típust azonosított: nevezetesen az inzulin-, a leptin- és a stressz-típust, valamint ezek keverékét. Szerinte ezektől függ, hogy az egyensúlyából kibillent szervezet hogyan reagál a különféle táplálékokra.
Az inzulin-típusnál az a gond, hogy nincs megfelelő egyensúly a cukrokat energiaként hasznosító szövetek és az inzulin termelődése között. Ez azt jelenti, hogy a szövetek nem reagálnak kellőképpen (rezisztensek) az inzulinra. Ez inzulin-túltermelődéshez és a vércukorszint erőteljes ingadozásához vezet, ami miatt az ilyen egyén végignassolja a napot. Megnövekedett éhségérzetével egyre több táplálékot fogyaszt, minek folytán hasnyálmirigyét még erőteljesebben készteti inzulintermelésre. Az inzulin serkenti a zsírfelhalmozás folyamatát, s minél többet eszik valaki, annál több tápanyagot alakít át zsírrá. Itt bezárul a súlygyarapodáshoz vezető bűvös kör.
Az előbbivel ellentétben a leptin-típus fegyelmezetten fogyókúrázik, kihagy néhány étkezést, különösen a reggelit. Mindennek ellenére képtelen lefogyni! A probléma éppen az, hogy egyre kevesebbet eszik, ezért szervezete ezt életveszélyes koplalásnak minősíti, és nem termel elég leptint. Ez a hormon ellenőrzi ugyanis a test energiatartalékainak szintjét, és jelzést küld az agynak, ha a testnek táplálékra van szüksége, majd pedig ugyanott a jóllakottság érzését kelti. Ha rendszeresen koplalunk, agyunk életmentő irányítása alatt szervezetünk minden egyes falatot elraktároz, mint a púpos teve.
A stressz-típust felpörgetett életvitele lehetetleníti el. Idegi impulzus hatására a mellékvese fokozottan termel adrenalint, illetve kortizolt. Ezek hatására a szervezet gyorsan megéhezik, amit a test koplalásnak minősít, s ennek következményeként kevesebb leptint termel. Mivel agya nem kapja meg a jóllaktamjelzést, a stresszes típus újból eszik, több energiát visz be, mint amennyit eléget, s a végeredmény túlsúly lesz.
Természetesen gyakoriabbak a vegyes, mint a tiszta típusok, így például az inzulin-leptin, inzulin-stressz, leptin-stressz kombinációk. A felsoroltakon kívül meg kell említenünk még néhány fontos tényezőt, melyek szerepet játszhatnak az elhízás folyamatában. Ezek a vércsoportunknak megfelelő táplálkozás, a testedzés és az érzelmi egyensúly, illetve ezek hiánya.
Testedzés. A rendszeres mozgás és fizikai aktivitás tartama alatt szervezetünk több kalóriát éget el, és mivel felgyorsítja anyagcserénket, fogyásunk nyugalmi állapotban is folytatódik. A mozgás szabályozza vércukorszintünket, fokozza energiánkat, és javítja közérzetünket. A jó közérzet és az emelkedett vitalitás tovább fokozhatja fizikai aktivitásunkat. 20-40 perces élénk testedzés heti három alkalommal legtöbbünkben hathatósan elősegítheti a megfelelő testsúly kialakulását és megtartását.
Ehhez még azt kell hozzátenni, hogy megfelelő összeállítású étrend-kiegészítő rendszeres bevitele nélkül a sikeresnek induló fogyás eleinte lassul, majd szinte teljesen leáll. Ezt a hiányosságot hivatott pótolni a Vitamin Station legújabb terméke, nevezetesen az Alexandra Formula Slim Formula.
Az Alexandra Formula Slim Formula fogyókúrázást elősegítő étrend-kiegészítő tabletta, amely hatékony segítséget nyújt mindenkinek, aki tesz is valamit ideálisnak vélt testsúlya visszanyerése érdekében. E komplex készítmény összetevői természetes módon segítik elő testünk kibillent anyagcseréjének helyreállítását, s azt, hogy szervezetünk a táplálékot hatékonyan alakíthassa át energiává. E folyamat hatékonyságán múlik, hogy a fogyókúra sikerrel vagy kudarccal végződik-e.
Az Alexandra Formula Slim Formula tartalmaz hatékony salaktalanító, méregtelenítő, emésztést és bélműködést serkentő anyagokat, nevezetesen: zöld teát, gyömbért, kurkuma kivonatot és édeskömény őrleményt, növényi rostokban és ásványi anyagokban gazdag fügekaktuszt (Nopal), súlycsökkentést és hőtermelést serkentő anyagokat: krómot, L-karnitint (zsírégető és energia-átalakító aminosavat), valamint Garcinia cambogia (Dél-Indiából származó hidroxicitrátokban gazdag gyümölcs) kivonatát, mely bizonyos enzimek gátlásával csökkenti a szénhidrátok zsírrá alakítását.
Mi lehet a végeredmény?
Fogyás, karcsúsodás
Állóképesség javulása, frissesség
Méregtelenítés, salaktalanítás
Jobb emésztés, helyreállt bélműködés
Jobb hangulat, megelégedettség
Visszanyert önbizalom
Helyreállított esztétikai élmény
Prof. Dr. Sci. Med. Szedlák-Vadócz Valéria
