2005. Május 26.

Legjobb munkahely a munkaadó diktál

A FigyelõNet és Nõk Lapja Cafe internetes felmérése szerint idén jelentõsen csökkent az elégedett magyar munkavállalók száma. Sokan a médiába vágynak, de minden második netezõ maradna munkahelyén.

Molnár Zsuzsanna - Vargha Zsuzsa

Ötödik alkalommal mondhatták el véleményüket a FigyelőNet, második alkalommal pedig a Nők Lapja Cafe olvasói a Hewitt-Figyelő Legjobb Munkahely-felmérését kísérő online szavazás keretében. Idén arra is kíváncsiak voltunk, olvasóink mennyire érzik úgy, hogy a munkaerőpiac értékes szereplői, illetve hogyan látják az aktuális munkaerő-piaci problémákat.

A felmérésől
Idén a FigyelőNeten és a Nők Lapja Cafén is elérhető kérdőívünket közel négyezren töltötték ki. A női olvasók aránya 67 százalékos volt.

Kiderült, hogy olvasóink közül minden második szíve szerint teljesen mással foglalkozna, de egzisztenciális megfontolásokból marad a jelenlegi munkahelyén. Válaszadóink 40 százaléka nincs tisztában a munkaügyi központok szolgáltatásaival, vagyis állásuk elvesztésekor nem tudják, milyen állami segítséget vehetnének igénybe. Megoszlanak a vélemények a bejelentett és számlázó munkavállalókat illetően is, a férfiak szerint a számlázók jobb helyzetben vannak, mint a bejelentett társaik.

Média, az új kedvenc
Bár tavaly megnőtt az elégedett munkavállalók aránya 41 százalékra, idén még a két évnél korábbi szintet sem érte el: a válaszadóknak csupán 32 százaléka volt elégedett munkahelyével. A kis- és nagyvállalatok versenyében az eddigi tendencia tovább folytatódik: a nagyok lassan, de biztosan vesztenek népszerűségükből a munkavállalók körében, idén a kérdőívet kitöltők 34 százaléka dolgozna nagyvállalatnál a legszívesebben, míg minden ötödik már a kicsiket tartja vonzóbbnak.

Női szemmel: a munkahelyek többsége nem családbarát

A Legjobb munkahely felmérés utolsó néhány kérdése kizárólag a Nők Lapja Cafe olvasóihoz szólt. Kíváncsiak voltunk arra, vajon vannak-e speciálisan női problémák, női szempontok a munkahely kiválasztásánál. Kérdéseink a női és férfi munkavállalók megkülönböztetésére, a szülés utáni munkábaállás nehézségeire, illetve a női karrier lehetőségeire vonatkoztak.
A teljes kérdőív válaszait nemenként külön is értékeltük.

Kiderült, a válaszadó hölgyek többsége úgy értékeli, hogy tisztában van munkavállalói jogaival, elégedett (36 százalék) jelenlegi állásával, sőt úgy látják, munkahelyükön nőket és férfiakat azonos módon (51 százalék) értékelnek.

A szülés utáni visszatérésről közel ugyanannyian nyilatkoztak elégedetten(31,5 százalék), mint ahányan nehéznek ítélték (31,8 százalék) ezt a helyzetet.
A válaszadók 35 százaléka nem tartja családbarátnak saját munkahelyét, és még ennél is többen, 42 százalékuk úgy véli, munkahelye nem törődik a dolgozók egészségének védelmével. A válaszadók fele került már hátrányos helyzetbe a munkahelyén pusztán azért, mert nő, ugyanennyien válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy állásinterjúkon szó esik-e a gyerekvállalásról.

A válaszadók többsége, közel a fele, a versenyszférában (42 százalék) dolgozna legszívesebben, de ha ez költözéssel járna együtt, nem vállalná (56 százalék) még a jól jövedelmező új állást sem.

Az iparágakat tekintve az idén először szereplő média (15,4 százalék) még a korábban mindig nagyon vonzó IT/Telecom szektort (13,5 százalék) is megelőzte, bár az eddig mindig első helyen végzett Bank/biztosítás ágazattól (27,3 százalék) még mindig messze elmarad. Az EU intézményeiben végzett munka tavaly még minden második munkavállalót vonzott, idén már csak 33 százalékot. A legtöbben továbbra is a versenyszférában szeretnének dolgozni, a közszféra népszerűsége lassan nő, főleg a nők (36 százalék) gondolják úgy, hogy a jövőben szívesen ott dolgoznának, még ha kevesebb fizetést is kapnának.

A munkaadó az első
Az aktuális munkaerőpiaci problémák és a munkavállaló, mint érték problémakörét feszegető kérdésekből egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók gyakran a háttérbe sorolják magukat, és a munkaadók igényeinek próbálnak minden áron megfelelni. Minden harmadik munkavállaló úgy tekint az állásinterjúra, ahol mindenképpen el kell adnia magát, míg a cégnek nem kell bizonyítania, hogy neki tetsző munkát vagy munkakörülményeket tud biztosítani számára. Csupán minden tizedik munkavállaló várja el, hogy a munkaadó is megfeleljen az ő igényeinek, ne csak fordítva.

Melyik iparágban dolgozna?
1. Bank és biztosítás 27,3%
2. Média 15,4%
3. Szolgáltatás 14.5%
4. IT/Telecom 13,5%
5. Tanácsadás 9,1%

A válaszadók egyébként nincsenek is nagyon jó véleménnyel munkaadóikról, 61 százalékuk szerint munkahelyükön nem az embereket tartják a legértékesebb erőforrásnak, és csak 31 százalékuk ért egyet azzal, hogy vállalatuk családbarát munkahelynek mondható. A munkaadók igényeinek való megfelelést nem indokolja egyébként a munkavállalók azon félelme, mely szerint nehezen találnának újra állást: 18 százalék hiszi azt, hogy gyorsan és könnyen találna állást, a válaszadók további 42 százaléka bízik a pár hónap alatti elhelyezkedésben, és csupán 15 százalék félne az álláskeresésétől.

A válaszadók többsége egyébként azzal sincs tisztában, hogy milyen állami támogatásokat vehetne igénybe, ha elvesztené állásását: 40 százalék nem ismeri a munkaügyi központok szolgáltatásait. Igaz, minden negyedik munkavállaló nem is regisztráltatná magát munkanélküliként. Ebben a kérdésben a férfiak önérzetesebbnek bizonyultak, 34 százalékuk nem jelentkezne munkanélkülinek, míg a nőknek csak 22 százaléka.

Szintén nem egyértelmű a munkavállalók számára, hogy a számlás vagy a munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottak vannak-e jobb helyzetben. Harminc százalék ugyanis inkább a számlázást választaná. Ebben is a férfiak a bátrabbak, 40 százalékuk a számlázókat tekinti jobb helyzetben lévőknek.

Diszkrimináció idén sem csökkent

Tavaly a válaszadó nők 66 százalékánál kérdeztek már rá az állásinterjún családi állapotára mikor tervez gyereket, hány gyermeke van, stb. idén 65 százalékuknál. A nők egyébként diszkriminatívabbnak látják munkaadóikat: 36 százalékuk nem értett egyet azzal az állítással, mely szerint nemtől, kortól, etnikai hovatartozástól függetlenül minden munkavállalót ugyanúgy kezelnek a munkahelyén, míg a férfiaknak csupán 25 százaléka gondolkodik hasonlóan.

A kérdőív tanúsága szerint a férfiak észre sem veszik, ha munkahelyük diszkriminatív a nőkkel szemben: a férfiak 77, a nők 56 százaléka érzi úgy, hogy a vállalatánál a nők és férfiak ugyanakkora fizetést kapnak, ha hasonló munkakörben dolgoznak. A női munkavállalóknak biztosított egyenlő karrierlehetőséggel a férfiak 71 százaléka, a nők 57 százaléka értett egyet.

Meglepő volt, hogy több olyan férfi (61 százalék) munkavállaló van, aki olyan női kollégával vagy vezetővel dolgozik együtt, akire felnéz. A női munkavállalóknak csak 54 százaléka számolt be ilyen munkatársról.

Ha az országos felmérésre is kíváncsi vagy, látogass el a www.legjobbmunkahely.hu oldalra!