 |
A méhszáj felületén laphám található, beljebb, a nyakcsatorna területén pedig hengerhám. Hormonális hatásra, vagy gyulladás illetve lúgos vegyhatás következtében a laphám elpusztulhat, ilyenkor a helyén kiterjed a hengerhám. A laphám 1-2 év alatt visszanő és eltűnik a seb, feltéve, hogy újabb fertőzés nem alakul ki ez idő alatt és biztosított a savas kémhatás.
A méhnyakrák mindig erről a területről indul ki (de nem a seb következtében!), a vörös folt pedig pontosan kijelöli a kétféle szövet határát, vagyis segíti a vizsgálat hatékonyságát, mert szabad szemmel is látható. Ha ezt az elváltozást különféle kezelésekkel a nyakcsatornába tolják, a rákszűrő vizsgálat hatékonysága csökkenhet.
Az esetek 99 százalékában azonban minden rendben van. Vagyis a méhszájseb nem növeli a rákbetegség kialakulásának esélyét. A daganatok kifejlődését a krónikus gyulladás megléte segítheti elő. Amennyiben a citológiai vizsgálat P1-et vagy P2-t mutat, semmi ok az aggodalomra, P3-nál már van némi lehetősége a rendellenességnek, de többnyire még ekkor is csak gyulladásról van szó, ide tartozik például az endometriózis is. A P4-es és P5-ös leletek jelzik egyértelműen a tumoros sejtek meglétét.
 |
Radványi Krisztina elmondta, hogy a méhszájseb jelenléte még nem feltétlenül produkál tüneteket, ilyenkor nem is szükséges a kezelése. Ha viszont nagy mennyiségű, híg folyás és/vagy kontakt vérzés tapasztalható a szexuális együttlét során, mindenképpen orvosolni kell a kellemetlen panaszokat.
A kezelési módszerek igen sokfélék. Műtéti beavatkozásra akkor van szükség, ha sem antibiotikummal, sem az eredeti kémhatás visszaállításával nem sikerül gyógyítani a sebet. Ha már komolyabb bár ezek még mindig hétköznapi, egyszerű eljárások beavatkozásra van szükség, lehet fagyasztani vagy lézerrel kezelni a sebet, utóbbi azonban mivel felületi kezelésről van szó a későbbiekben megakadályozhatja, hogy a kóros sejtburjánzást időben észrevegyék. A vaporizációs lézeres kezelés lényege az, hogy tulajdonképpen elpárologtatják vele a rendellenes sejteket. Ezek mellett sikerrel alkalmazzák az elektromos hurkos kacs-műtétet is, de minden hátránya ellenére sok orvos inkább a lézert használja, vagy indokolatlanul műtét javasol. S persze van olyan beteg is, akinek sokáig nem kezelik a sebét, pedig kellene.
Méhszájseb és a terhesség
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a vérzékeny méhszájseb a szülés után csúnyább lesz. Ha valaki gyermeket szeretne, tudnia kell, hogy a kis mértékű vérzés nem befolyásolja a baba fejlődését, sem a gyermeknek, sem az édesanyának nem származik baja belőle. Ebben az esetben viszont a kismama állandó stressznek lesz kitéve, mivel sosem tudhatja majd, hogy a vérzést a szokásos seb, a méhlepény repedése vagy esetleg vetélés okozza.
Ha valakinél most, a nyár folyamán állapítják meg a méhszájseb meglétét, és kórházi jelenlétet igénylő kezelést javasolnak az orvosok, nyugodtan halassza el a nyaralása utánra. Csupán azzal kell számolnia, hogy amennyiben a méhszájsebnek tünetei is vannak, ezek kellemetlenségeket okozhatnak a pihenés alatt. Utána viszont mindenképpen érdemes visszatérni rá.
