Pihenés testnek és léleknek

Az alvászavar (inszomnia) népegészségügyi probléma. Kialakulásában szerepet játszik a stressz, a többműszakos munka, a családi és egyéni problémák. A rosszul töltött éjszaka kihat testi és lelki egészségünkre is. Az ideggyógyászat több száz alvásbetegséget ismer, amelyek három fő csoportba sorolhatók. Problémát jelenthet az elalvás, az átalvás és a korai ébredés. A szakorvos ezek kezelésére számos terápia közül választhat. Ma már a korábban alkalmazott barbiturát-származékokkal szemben a korszerű hatóanyagú készítmények nem okoznak hozzászokást, nem zavarják meg az alvás szerkezetét, és nem lesz tőlük „másnapos” az ember.

Egy kutatás során önkénteseket olyan föld alatti helyre zártak, ahol semmilyen információt nem kaptak az idő múlásáról. Négy hét múlva a résztvevők lényegében normális ciklus szerint éltek, bár egy napjuk átlagosan huszonöt óra hosszú volt. Bebizonyosodott, hogy az alvás és az ébrenlét váltakozását egy belső óra irányítja, amely napfény hiányában egy kicsit lassabban jár.

A szabályozást a tobozmirigyben termelődő hormonszerű vegyület, a melatonin végzi, amely csak sötétben képződik. Szintje napközben a legalacsonyabb, és éjszaka a legmagasabb. Többek között gátolja a szexuális érést, a görcshajlamot, a daganatsejtek képződését, valamint „jó érzést” kelt. Bár nem altatószer, de hatékonynak bizonyult a váltott műszakban dolgozók, a több időzónát átrepülő pilóták, az epilepszia bizonyos formáinak és az időskorban jelentkező alvászavarok kezelésében. Hasznát vehetik a távoli földrészekre utazó turisták is a „jet-lag”-nek nevezett, kellemetlen tünetek megelőzésére. A repülőgép ugyanis gyorsabb, mint amilyen tempóban a biológiai óránk képes alkalmazkodni.

Jó tudni, hogy nem leszünk pihentebbek, ha egyvégtében sokat alszunk. Hasznosabb nagyjából azonos időben felkelni és nyugovóra térni akkor is, ha nem kell munkába sietnünk. Jó szokás a délutáni szunyókálás, de ne legyen túl hosszú, mert éjszakai felébredés lehet a vége.

Alváscentrumok

1. Központi Honvédkórház, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ, 1126 Budapest, Királyhágó u. 1-3. Telefon: (1) 21-21-846, (1) 457-0980

2. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium, 7623 Pécs, Rét u. 2. Telefon: 72/535-961

3. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Neurológiai Klinika, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium, 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Telefon: (52) 411-717/4807

4. Dél- Alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum Neuropszichiátriai szakrendelés, 6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 1-3. Telefon: 62/ 574-430

5. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Alvás-neurofiziológiai labor és szakambulancia, 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116. Telefon: (1) 391-53-00

6. Semmelwies Egyetem Pulmonológiai Klinika, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium, 1125 Budapest, Diósárok u. 1/c. Telefon: (1) 355-9733

7. Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium, 1529 Budapest, Pihenő út 1. Telefon: (1) 391-3200