Adalékok mindenütt

Mik az élelmiszer-adalékanyagok?

Többnyire szintetikus anyagok, de egyre többször és nagyobb mértékben alkalmaznak természetes anyagokat. Az adalékanyagokat előzetesen laboratóriumokban vizsgálják és tesztelik, és csak akkor engedélyezik a felhasználásukat, ha az egészségre ártalmatlannak bizonyulnak. Ennek ellenére mind gyakrabban váltanak ki allergiához hasonló tüneteket (ekcéma, krónikus nátha, asztma, migrén, emésztési problémák). Ha fennáll az élelmiszer-allergia vagy élelmiszer-intolerancia gyanúja, nem marad más, mint az ennivalók fáradságos tesztelése (kizárásos diéta ill. adalékanyag-mentes diéta), hogy kiderítsd, melyik okozza a tüneteket.

Színezékek

A színezékek az élelmiszerek kozmetikumai, hiszen segítségükkel az áru magakelletően tetszetőssé, étvágygerjesztővé válik. Vásárlásra ingerelnek, a valósnál jobb minőséget sejtetnek, vagy – mint pl. az édességeknél – a “gyümölcs” képzetét keltik benned
Fellelhető: édességeknél, üdítőitaloknál, szörpöknél, égetett szeszes italoknál, puding- és fagylaltkészítményekben, de felhasználják a margaringyártásnál, a sajt és a haltermékek készítéséhez is.

Tartósítószerek

A tartósítószerek szerepe az, hogy a penészgombák vagy baktériumok ne induljanak szaporodásnak. A közhiedelemmel ellentétben azonban a tartósítószerek elősegítik a mikotoxinok (a penészgombák által termelt mérgek) kialakulását is.
Fellelhető: haltermékek, gyümölcslevek, üdítőitalok, kenyér, pékáruk, saláták, margarin, salátaszószok, bor, szárított gyümölcsök és zöldségek, citrusgyümölcsök stb.

Antioxidánsok

Az antioxidánsok úgy növelik az eltarthatóságot, hogy késleltetik az élelmiszerek kémiai – oxidáció okozta – romlását (pl. a zsírok avasodását, a gyümölcsök megbarnulását). Ezek az adalékok tehát kiegészítik a mikroorganizmusok okozta romlást gátló tartósítószerek hatását. Fellelhető: zacskós levesek, rágcsálnivalók, margarinok, majonéz, rágógumi, olajok, pékáruk, fagylalt, marcipán, stb.

Emulgeálószerek

Az emulgeátorok hatásmechanimusa a mosószerekéhez hasonlít. Lehetővé teszik több – egyébként nem vegyíthető – fázis (pl. a víz és a zsír) összekeverését és stabilizálja a keverék állagát. Nagy jelentősége van a félkész- és készételek, az instant termékek előállításánál. Fellelhető: pékáruk, édességek, öntetek, desszertek, margarin, kolbász- és szalámifélék, fagylalt és még sok minden más tartalmazza.

Sűrítőanyagok

A sűrítőanyagokat nemcsak besűrítésre és zselésítésre használják, hanem egyre gyakrabban az élelmiszer “optimális állagának” beállítására (így érik el pl. az italok kellő testességét, vagy a gumimacik élvezetes rághatóságát).
Fellelhető: lekvárok, sajt- és húskészítmények, pékáruk, tésztatermékek, instant italfélék, csecsemőételek, diétás termékek, zselék, pudingok, fagylaltok, habok és édességek stb.

Aromák, ízfokozók

Az élelmiszereknek ízt és szagot kölcsönöznek, elnyomják az ízbéli hibákat és állandósítják az élelmiszer ízét. Növelhetik az élvezeti értékét, de túlfogyasztásra is ingerelhetnek. Mivel az aromákat a könnyebb kezelhetőség kedvéért általában oldószerekkel és hordozóanyagokkal vegyítik, így azok még számos egyéb anyagot is juttatnak az élelmiszerekbe.

Édesítőszerek és cukorpótlók

Elsősorban a diabetikus és “light” termékek édesítésére használják. Általánosan elterjedt nézet, hogy az édesítőszerek segítségével egy csapásra le lehet fogyni. Ez nem így van, sőt a szerek pont a túlsúlyosoknak okoznak problémát, amit a szerek étvágybefolyásoló hatásával magyaráznak.