Kipróbálnánk, de tényleg!

Kattints a képre!

A kis lapon ugyanis azzal kecsegtettek, hogy igazi “békebeli” pöttyös bögrés reggelivel várnak. Na most, nekem speciel sosem volt pöttyös bögrém. Volt virágos, pillangós, még kisautós is, de klasszikus pöttyös sose. Pedig híve vagyok a klasszikus dolgoknak.
De a pöttyös bögre csak egy dolog. A másik, hogy a szórólap azt ígéri, amire az utóbbi időben kizárt, hogy példa lett volna rohanó reggeleimben. Reggelit! Méghozzá menüs reggelit! Ha akarom, tojással (brr…, nem, nem, dehogy)! Ha akarom, körözöttel, vagy amit nagyon is komálnék, mézes-vajas pirítóssal, kaláccsal, esetleg gyümölcsöstálat is kérhetnék joghurttal. Már láttam is magam lelki szemeimmel, amint beesek egy pöttyös bögre mellé, és bámulva bele a világba élvezkedem az édes életen, miközben felkészülök az egész napi megpróbáltatásokra.

És ihatnék teát, szürcsölhetnék kávét vagy forró csokit, és csak úgy lennék, és ahogy a szórólap ígéri: ettől aztán helyt is állnék egész napon át, sőt! 24 órára szól a bevállalás! Gondolom, hogy aztán a kedd után a szerda reggel is ugyanezzel a svunggal indulhasson.

És mindehhez a Kicsi a Világ Teaház, mely már nevével is elbűvölt, és azt mondtam egyből Krisztának és magamnak is, hát persze, elmegyek akár Csömörre is reggelizni, ha ilyen, és ha így. Tényleg Csömör? Vagy Kistarcsa? Esetleg Pomáz, netán Cinkota?

Nem tudom. A Pöttyös bögrés reggeliket titkos találkahelyen szolgálják fel titokban, és tiltott a cím is. De tudjuk, Kicsi a Világ, a pöttyös bögre és én valahol majd csak összefutunk…

Kattints a képre!