Depresszió – a lélek börtöne

Levertséget vagy szomorúságot mindenki átélhet, de ez önmagában még nem depresszió. Nem kell orvoshoz fordulnunk, ha egyszer nincs kedvünk kimászni az ágyból, vagy nincs étvágyunk. A depresszió mentális betegség, melynek veszélye akkor áll fenn, ha a panaszok legalább két hete tartósan fennállnak, súlyosan megzavarják érzelmi egyensúlyunkat, és kihatnak életünk minden területére. Ez a leggyakoribb pszichiátriai betegség, mely minden életkorban és élethelyzetben kialakulhat. Magyaroszágon egymillió depressziós ember él, a hajszolt élet, a sok gond és stressz pedig tovább növeli a számukat.


Miért fontos időben felismerni?

Még mindig jellemző, hogy a depressziót sem a betegek, sem a környezetük nem tekinti igazi betegségnek. Különösen a férfiakra jellemző, hogy szégyellik, ezért esélyt sem adnak a gyógyulásnak. A fel nem ismert, vagy nem kezelt depresszió szociális elkülönüléshez, munkahelyi, családi konfliktusokhoz vezethet, növeli az alkohol-, a kábítószerfüggőség és az öngyilkosság kockázatát, sőt olyan súlyos testi betegségek forrása is lehet, mint a daganat vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

Ezekre a tünetekre figyelj! • Kétségbeesés, sírógörcs • Koncentrációs zavarok, döntésképtelenség • Érdektelenség, letargia, örömtelenség, önvád, bűntudat • Alvászavar • Fáradtság, testi-lelki gyengeség, lelassultság • Testi tünetek: fejfájás, szédülés, mellkasi vagy hasi szorító érzés, ízületi fájdalom, székrekedés vagy hasmenés, menstruációs zavarok, a szexuális vágy csökkenése • Étvágy és testsúly csökkenése, növekedése • Nyugtalanság, türelmetlenség, ingerlékenység • Halálról szóló és öngyilkos gondolatok, vagy öngyilkossági kísérletek

Kiket érint leginkább?

A depresszióra való hajlam örökölhető. Bármely társadalmi rétegben előfordulhat, nem függ össze a hátrányos szociális helyzettel, sőt inkább a jobb körülmények között élő, magasan iskolázott, gyakran művész emberek körében jellemző. Közel kétszer annyi nő szenved depresszióban, mint férfi. Ezt a kutatók egy része hormonális okokra vezeti vissza, míg mások a nőkre nehezedő megnövekedett terhekkel magyarázzák. Kritikus időszak a kamaszkor, az időskor, a premenstruációs és a szülés utáni időszak, valamint a klimax.


Miért alakul ki?

A kutatások szerint inkább a genetikai hajlam felelős a depresszió kialakulásáért, mint a neveltetés vagy az életkörülmények. Bizonyos hatások azonban lelkileg sérülékenyebbé tesznek minket, így fokozzák a kialakulás valószínűségét. A háttérben álló ok sohasem egyszerű, gyakran több tényező együttes fennállására vezethető vissza a betegség.

• Gyermekkori traumák: az érzelmileg sivár családi környezet, a problémák helytelen kezelése önértékelési zavarok és depresszió kiváltója lehet.

• Egyes személyiségtípusok: az érzékenyebb típusok könnyebben sérülnek, és többször csalódnak a túlzott tökéletességre törekvők.

• Hormonális hatások: a női nemi hormonszint változására vezethető vissza a terhességi, a szülés utáni, a menstruáció előtti és a klimax idején fennálló depresszió. De a pajzsmirigy és a mellékvese alul- vagy túlműködése szintén okozhat depressziót.

• Egyes betegségek: belgyógyászati betegségekben szenvedőknél gyakoribb a depresszió, de az AIDS, a rákos betegségek, a mozgáskorlátozottság, az idegrendszeri betegségek, a táplálkozási zavarok, a fertőzések, illetve bizonyos gyógyszerek, mint a vérnyomáscsökkentők, a szteroidok vagy a fogamzásgátlók mellékhatásai szintén depresszióhoz vezethetnek.

• Alkohol és drogok: a mértéktelen alkoholizálás és kábítószerélvezet éppen a kívánt hatás ellenkezőjét váltja ki hosszútávon.

• Negatív életesemények: közeli hozzátartozónk halála, munkahelyünk elvesztése, a pénztelenség, a válás, a magány vagy a tartós stresszhatás is kockázati tényező lehet.

• Szezonális hatások: a fény hiányával, a borús, esős, havas időjárással hozzák összefüggésbe az őszi-téli depressziót.

A jövő heti folytatásban beszélgetünk Albert Györgyivel, és segítséget kínálunk a depresszió leküzdésére!