Cigirõl leszokni…

Akkor 6 hétig tartott az erő és a lelkesedés, és csak egy generatív grammatika szigorlat tudta megtörni… (nevezhetjük bátran kifogásnak).

Nem is emlékszem, hogyan szoktam rá, az biztos, hogy kitartó és áldozatos munkával, mert gyűlöltem, hogy a szüleim dohányoznak.
Nagy nehezen aztán mégis rászoktam, aztán meg bosszankodtam, hogy így maradtam, eleinte napi 3-5 szál, a vége felé a napi 10 szál és egy doboz között.
Egy hónapja elém állt a párom: “Leszokunk!” felkiálltással (persze, ha nekem is van kedvem).
Ő is egyszer próbálta eddig, a piacon talán legjobban ismert bioinformációs technikával.
Bevallása szerint akkor működött, de ő is mindössze 6 hétig bírta füstrudacska nélkül.
(Úgy látszik a hat hét kezelésssel és kezelés nélkül is kritikus pont.)


Félig “szítt” cigi…. – a kezelés

• Az általunk próbált technika » • Egy másik hatásosnak mondott lehetőség »

Este hétre mentünk, de délután négykor el kellett szívnunk egy cigarettát félig, amit vinni kellett magunkkal a kezelésre. No, ez nekem egy kicsit voodoo-nak tűnt, de azért megtettem, és a nagyon büdüs csikket elraktam.
Este hétkor megjelentünk a rendelőben, ahol még egy párocska ült rajtunk kívül. Kiderült, hogy egy kezelésen egyszerre négyen tudnak részt venni. Sorba leszünk kötve a készülékkel, mint a karácsonyfaizzók.
Bementük egy szobába, ahol egy dobozba tették az otthonról hozott csikkeket, a fejünkre tettek valami fejpántfélét, majd két rézlapot az ölünkbe, amire a bevizezett kezünket kellett tenni, s ez a rézlap állt összeköttetésben a géppel, mely  által 15 percig járt át minket a biorezonancia, ami elméletileg bezárta az én kis nikotinra éhes receptoraimat.




A kezelést vezető hölgy közben folyamatosan mondta az összes leszokással kapcsolatos nehézséget, tanácsot, pont 15 percig. Ennyiből állt a kezelés, melynek végeztével kaptunk még egy kupont, ha megmaradna a nikotinéhség – mert, mint többször elhangzott, nem vagyunk egyformák, van akinek nem elég egy kezelés. A kuponnal vissza lehet jönni, és kapunk kiegészítő kezelést. De nagyon fontos, semmiképpen nem szabad rágyújtani a kezelést követően, mert abban pillanatban visszaélesednek a nikotinra éhes receptorok, és a kezelés hatása nullálra redukálódik.

A kezelés annyit vállal és mond, hogy a mágneses hullámok segítségével megszünteti a nikotinéhséget, de természetesen a reflexet nem tudja elvenni. Ez szép és jó, csak honnan tudhatja az ember, hogy amikor a fél túrórudiját odaadná egy cigarettáért, akkor az vajon nikotinéhség, vagy reflex?
A módszerben bizonyára lehet valami, mert a környezetemben több embernek is sikerült a fent leírt technikával leszoknia.

Az eredmény

És jöjjön a szomorú tény:
Egy napig bírtuk a kezelés után cigaretta nélkül.
Igaz, egy hatalmas névnapi buliba voltunk hivatalosak, és bármennyire is éreztük, hogy bizony ez elég gyenge dolog, de mégis rá kellett gyújtatnunk, mert ott feszengtünk, szorongtunk az összes barátunk nagy boldogságára.
Itt gondolom tényleg elég erősen működhetett a reflex. Haverok, buli… stb.
Aztán másnap reggel felébredve az ágyban egymásra néztünk a kedvesemmel, és megkérdeztem tőle:
– Akkor mi most dohányzunk, vagy nem dohányzunk?
– Nem – jött a válasz.
Azóta nem gyújtunk rá, pedig a a kezelés hatása elméletileg elmúlt, hiszen rágyújtottunk a kezelés után.
Lehet, hogy mégsem ezen múlik?
Azt hiszem, most már egyáltalán nem értem.