A gazdasági szakemberek a hosszú távú gondolkodás-gondoskodás pártján állva újabb lehetőségeket igyekeznek kitalálni. A lehetőségek – legtöbbünknek – mégis egy káosz véletlen elemeinek tűnnek.
A magyar nyugdíjrendszer pillérei szaporodnak, hogy az egyre növekvő államadósság következményeinek terheit hordozni tudják. Jövőre bevezetik a negyedik nyugdíjpillérnek nevezett előtakarékossági számlát.
 |
Nyugdíj-kiegészítés
Mivel az állami nyugdíja (a két pillér, a TB és a magánnyugdíj) a legtöbb embernek alig teszi majd ki az életszínvonal fenntartásához szükséges összeg töredékét, nyugdíj-kiegészítésre fog szorulni. Sokunknak általában fogalmunk sincs arról, milyen szegények lehetünk, amikor nyugállományba vonulunk.
A megfelelő nyugdíj-kiegészítés megteremtését érdemes időben elkezdeni, s ez az, amit még mindig alig tudatosítunk magukban. Az öngondoskodásnak nevezett, s az állam által egyre inkább ösztönzött tevékenység újfajta hozzáállást igényel. Ez minden esetben egyfajta takarékosság beindítását jelenti, amely lehet önkéntes nyugdíjpénztári tagság, nyugdíj-biztosítás, vagy nyugdíj-előtakarékosság. A konkrét megoldás az életkortól, az anyagi helyzettől és más egyéni szempontoktól függ.
Önkéntes nyugdíjpénztár
A belépést az önkéntes pénztárba akkor javasolják, ha havi pár ezer forintot (a minimum általában 2000-3000 Ft körül van) tagdíj formában képesek-készek vagyunk erre szánni, vagy ha nem megy a rendszeres takarékoskodás. Ha például fizetnek utánunk csekélyke TB-t, akkor mellette elkezdhetünk valamennyit megtakarítani, úgy, hogy minden évben legyen rajta nyereség. Kérhetjük a munkáltatót is, hogy vállalja át a tagdíjat, akár in medias res, akár egy állás interjú során. Ha átmenetileg munkanélküliségbe csöppentünk, levihetjük a tagdíjat a minimumra, és később – ha újra sínen vagyunk – megemelhetjük. Feltétlenül tisztában kell lennünk vele, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár esetén a megtakarításainkhoz a nyugdíjkorhatár elérésekor
| A fizetésből levont járulék most 8,5 százalékos, ebből a magánnyugdíj-pénztárba 8, az állami nyugdíjalapba 0,5 százalékot kell a munkáltatónak átutalnia (akik nem magánnyugdíj-pénztári tagok, azoknak a teljes 8,5 százalékát a TB nyugdíjalapjába utalják). A magánnyugdíj-pénztárba a fizetés 8 százalékánál többet is lehet fizetni – a kötelező tagdíjalap legfeljebb 10 százalékát, ehhez már adókedvezmény is jár. |
Nyugdíj-előtakarékossági számla
Havi 7-8000 Ft-tól viszont már megéri egyéni nyugdíj-takarékossági számlát indítani. Ennél a megtakarító dönthet arról, hogy nyugdíját milyen formában takarítja meg: így mehet a pénz részvényekbe vagy különböző befektetésekbe, államkötvényekbe is.
A nyugdíj-előtakarékossági számlát a kormány adókedvezménnyel támogatja: az ide befizetett összeg 30 százaléka, maximum 100 ezer forint lesz levonható a személyi jövedelemadóból (akárcsak az önkéntes pénztári tagdíjak esetében), és az itt felhalmozódott hozam adómentes lesz.
Tanácsok
| FONTOS: A nyugdíjpénztárak kötelesek évente – legkésőbb június 30-ig – számlaértesítőt küldeni az ügyfeleknek. |
Ha nem tudjuk, mekkora nyugdíjra számíthatunk, kérdezzük meg a könyvelőnket, vagy keressük fel a legközelebbi területileg illetékes nyugdíjfolyósító igazgatóságot!
Érdemes több lábon állni (javasolt az önkéntes nyugdíjpénztár, illetve a nyugdíjbiztosítás, ami már komplett élethelyzetet, és nem csupán nyugdíj-kérdést old meg).
Forduljunk olyan pénzügyi tanácsadóhoz, aki egyéni helyzetünk alapján adja meg a legoptimálisabb konstrukciót!
Nyugdíjpénztárak összehasonlítása » |
Szakértőnk
Molnár Erika öngondoskodás-tanácsadó »
Szakértőnk minden nyugdíjjal, nyugdíj-megtakarítási kérdéssel foglakozik: pl. Mit jelent a nyugdíjbiztosítás? Mik az érvényes jogszabályok a nyugdíjazásra nézve? Mi alapján válasszak nyugdíj-pénztárt? Mi van, ha nem léptem be idejében a kötelező nyugdíj-pénztárba? A külföldön élő magyar állampolgár melyik nyugdíjrendszerhez tartozik? stb.
