Új név került a patológiás betegségek listájára. A kór leírása azonban közelebb áll a pénztárcához, mint a száraz, orvosi látlelethez. Ha rácsodálkozol a szép ruhákkal, tárgyakkal megrakott kirakatra és nem mész be az üzletbe, normális vagy. Ha azonban belépsz és bukszád, bankkártyád apasztásával jössz ki, akkor mániás. Elkaptad a terjedő szenvedélybetegséget, a shopping-mániát.
A vásárlás lázában égve
Amikor barátnőmmel, a harminc év körüli Brigittával megbeszéltük, hogy találkozásunk célja a vásárlás lesz, rögtön tudta, hova vigyen majd el. A belvárosban egy közkedvelt second-hand ruhaboltba Brigi felszabadult sóhajjal lépett be.
– Először igazából undorodtam tőlük, megéreztem ezt a szagot és tök rosszul lettem, de már leküzdöttem mesélte haját lóbálva Brigi. Anyukámmal és a barátnőjével voltam először egy turiban, nagyon izgalmas volt. Az a baj, hogy ez drága mutatott rá a kezében lévő öt ruha közül a kék farmernadrágra. A vásárlásaim lényege, hogy amit veszek, tetsszen, hogy ne találkozzak a hasonmásával az utcán. Kicsit márkafüggő is vagyok, növeli az értékét. Ha találok valamilyen márkás holmit, akkor nagyon örülök
– És miért nem az eredetit veszed meg?
– Bevallom, megveszem, valamelyik plázában, de ott jóval drágább, többszörös áron van. Maga a turkálás, a keresés öröme a fontos, hogy a legmélyéből kikotrod azt a gyöngyszemet, amit senki nem vett észre
mondta, diadalmasan felmutatva a kezébe kerülő rózsaszín pólót.
– Mekkora ruhásszekrényed van?
– Most már kezd nagyon szűköcske lenni. Lehet rossz vagy jó a kedvem, én tényleg shoppingolok, ami olyan örömet tud okozni, mint a csoki: boldogságpótlék. Legtöbbször, ha hat órámba kerül, akkor hat óráig bóklászok boltról boltra, amíg végre találok valamit, és akkor kielégülten távozok. Ez még csak az első bolt ma.
– Előfordulhat, hogy most elviszed ezt a pólót, aztán soha nem is hordod?
– Mindig úgy veszek valamit, hogy arra biztos szükségem van. Igaz, otthon nem egy holmim van, amit még csak ki sem bontottam, fel sem vettem.
Mindegy mit, csak venni!
– A vásárlási mániát nem nagyon lehet kikerülni, mert egy olyan világban élünk, amelyikben dől ránk a kínálat mondja Bácskai Júlia pszichológus, a Pszichoszínház megteremtője. Folyamatosan fegyvereznek minket azzal, hogy mikor mit érdemes megvásárolnunk, miről maradunk le. Olyan igényeket keltenek, amik gyakorlatilag régen túl vannak a szükségleteken. Az a mai fiatal ember, aki itt él, de nem érintett, nem dől be a kirakatok kínálatának, az remeteformában kénytelen élni.
– Vagyis nem tudja kontrollálni magát.
– Így van. A vásárlási kényszer az úgynevezett impulzuskontroll betegségek közé tartozik. Ilyen például a mértéktelen szerencsejáték vagy az alkoholizmus. A mániákusan vásárló viselkedészavaráról van szó. Ezek a tünetek főként az ötven alatti nőknél jelentkeznek. Az asszonyok legtöbbször ruhákkal, kozmetikumokkal, ékszerekkel, étellel ajándékozzák meg magukat, míg a férfiak különböző műszaki cikkeket vásárolnak inkább.
– Mikortól beteges a vásárlási kényszer?
– A megvett árukból 10 százalékot nem használ az átlagember, 30-at a kényszerbeteg. Pontosan tudják, hogy átlépték az eladósodás határát, hogy most költik el a gyerek napközis ebédjére, vagy a telefonszámlára félretett pénzt. A háttérben leggyakrabban a depresszió, a szorongás és a magányosság áll. Kit ne dobna fel egy jó kis vásárlás, matatás a szupermarketben, vagy éppen a butikok árui között, egy pulóver vagy egy jó dvd megvásárlása. Egy-egy vásárlás átmenetileg megkönnyebbülést jelenthet, de később még levertebbnek érzik magukat. Sajátos kórról van szó, melyet a dohányzás és az alkohol kategóriájába kell számítanunk, bár vannak, akik ezt nem fogadják el állítja Bácskai Júlia.
