Helyesen étkezel?

Életfolyamataink működéséhez energiára van szükségünk, ehhez szervezetünk az energiát szolgáltató tápanyagok (szénhidrát, zsír, fehérje) elégetésével jut. A felszabaduló energia mértékegysége a kilojoule (kJ), amit az élelmiszercímkékről már jól ismerhetünk. (1 kalória 4,2 kilojoule-nak felel meg).

Energiaegyensúlyról akkor beszélhetünk, ha a táplálékkal bevitt energia azonos a felhasznált energia mennyiségével. Ekkor a testsúlyunk nem változik. Ha viszont több energiát juttatunk be, mint amennyit az anyagcsere-folyamatok során felhasznál a szervezetünk, a többlet glikogén és zsír formájában raktározódik el, vagyis kialakul a túlsúly. Az energiaforgalmat számos tényező befolyásolja: a nem, a kor, az izommunka, a felvett táplálék, a külső hőmérséklet, a testhőmérséklet, az érzelmi állapot, a terhesség, a szoptatás és a menstruáció időszaka. És most lássuk a legfontosabb tápanyagokat!


A fehérjék

A fehérjék makromolekulák, felépítésükben számos aminosav vesz részt, ezek az enzimek építőanyagai és energiaszolgáltató szerepük is van.
A felnőttek szervezetében kb. 9-11 kg fehérje található, ebből 46% a vázizomzatban, 18% a csontrendszerben, 9% pedig a bőrben.
A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosavtartalmuk határozza meg, amelyet a tápfehérjék minőségének mérésére használnak. Ez a fehérjének azt a százalékát jelöli, amit a testfehérjék felépítésére tud felhasználni a szervezet.
– Az anyatej és a tojás értéke a legmagasabb, azaz 100 százalék. Magas még a tehéntejé, a marha- és a halhúsé, az eidami és az ementáli sajté, a sertés- és a csirkehúsé.
– Az elsőrendű, vagy komplett fehérjék valamennyi eszenciális aminosavat tartalmazzák, ezek nevezhetőek biológiailag teljes értékűnek, ide tartozik az állati eredetű fehérjék egy része, mint például a tej, a hal, a tojás vagy a húsfélék. A fehérjeszükséglet közel felét ebből fedezzük.
– A másodrendű, növényi eredetű fehérjék alacsonyabb biológiai értékűek. Ilyen például a bab, a borsó, a lencse, a rizs, valamint a búza- és a kukoricaliszt.

Egészséges fehérjeforrások: tojás, sovány húsok (baromfi, pulyka, hal, vadhús), tejtermékek (tej, natúrjoghurt, sovány sajt), növényi fehérjék (szójatermékek, bab, borsó)

Egészségtelen fehérjékről nem beszélhetünk, de túlzásba vitt fogyasztásuk veseproblémákhoz vezethet, esetenként hasmenés is előfordulhat, és nagy mennyiségben csontjaink egészségére sincs jó hatással.

A folytatásért kattints ide »

Keresd a megújult Wellnesst ajándék sportzoknival az újságárusoknál!