Ám ha időnként képtelen rendet tartani a gondolataiban, és nem csak a mozgását, de az agyműködését is lomhábbnak érzi a megszokottnál, itt az ideje, hogy szenteljen egy kis időt a sportolásra, hiszen ezzel egészségét, alakját és szürkeállományát is fittebbé teheti.
Kísérlet szeniorokkal
Ha sem az agyunkat, sem a testünket nem dolgoztatjuk rendszeresen, már 50-60 éves korunk táján nyugdíjba vonulhatna mindkettő, hiszen az új szituációkat és a problémákat már csak nagyon nehézkesen tudnánk megoldani. Sokáig azt feltételezték, hogy a felnőttek agya nem képes a fejlődésre, ám azóta létrejött a neuro-mozgástudomány, amely megcáfolni látszik az előbbi feltételezést. A kísérletek során egy hetven év körüli, maratoni futókból álló csoportot és egy hasonló korúakból, de nem sportolókból álló csoportot vizsgáltak. A résztvevőknek különböző feladatokat kellett megoldaniuk. Kiderült, hogy a sportos emberek agyuknak csak csekély részét használták a feladatok megoldására, így az elme maradék területe egyéb információk feldolgozására is képes maradt. Ezt eddig csak a szellemi teljesítményük csúcsán lévő fiataloknál figyelték meg. A sportolást nem végző szenioroknak viszont agyuk jóval nagyobb részét kellett aktiválniuk ahhoz, hogy ugyanazt a szellemi teljesítményt elérjék, mint a másik csoport tagjai.
 |
5 érv a motivációhoz
Íme öt érv, amely egyértelműen amellett szól, hogy szakítson időt a testmozgásra:
1. Egy laza, 45 perces futás után más tudatállapotba kerülünk, az agyunk ugyanis az intenzív megerőltetés hatására a morfiumhoz hasonló anyagokat bocsát ki, amelyek drogként hatnak ránk. A kitartást igénylő sportok ilyen például a hosszútávfutás, az úszás, a kerékpározás, a túrázás, az aerobik végzésekor gyorsul az endorfin boldogsághormon termelése a szervezetben.
2. Kifejezetten agyserkentő hatásúak a különböző mozgáskoordinációs gyakorlatok, a labdajátékok és a tánc, mivel a lépéskombinációk és technikák elsajátítása fokozott koncentrációs készséget követel az agytól.
3. Ha sportolunk, agyunk sokkal tovább fitt marad. A megfelelő adagolás azonban itt is fontos. A legideálisabb a hetente legalább kétszer 45 percig végzett testmozgás, ami legfeljebb 70 százalékban növeli meg a pulzusszámot. Ez utóbbi pulzusmérő óra segítségével könnyen kontrollálható. Ne feledje, még akkor sem késő elkezdeni a sportolást, ha eddig csak szökőévben látogatott el a konditerembe. Ám ebben az esetben még jobban ügyeljen a fokozatosságra. Eleinte célszerű hosszú sétákat beiktatnia, vagy próbálja ki az alakformáló órát.
4. A rendszeres testmozgás a kedélyállapotra is kedvező hatást gyakorol. Kutatások sora bizonyítja, hogy testedzés után más szemmel látjuk a világot még akkor is, ha nehezünkre esik a testünk megdolgoztatása. Mindez a fokozott endorfintermeléssel, illetve a dopamin és a noradrenalin ingerületátvivő anyagok szintjének változásával, valamint az aminosav-anyagcsere megváltozásával függ össze. Kutatások bizonyítják, hogy az antidepresszáns orvosságok szedése mellett végzett rendszeres sportolással a gyógyszerek jobban hatottak, ezáltal a depressziós betegek gyorsabban gyógyultak.
5. Aki rendszeresen tréningezi a testét, annak csak agya kis részét kell megerőltetnie ahhoz, hogy egy feladatot elvégezzen. A többi rész egyéb információk feldolgozására maradhat szabadon. A neurogerontológusok szenzációs felfedezést tettek: életünk során az agyunk újabb és újabb idegsejtet tud képezni. Az agykutatás tapasztalatainak hála, ma már azt is tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás által nem csak extra mennyiségű idegsejtet termel az agy, de gazdaságosabban is dolgozik, különösen a szívet és a vérkeringést edző sportokat végzők esetében.
Tovább >>
