Életmód

Ami a szádon, az a fejedben?

Annyi mindent mondunk, amibe nem gondolunk igazán bele, vagy amit nem gondolunk végig. Túlzunk, alap nélküli ítéleteket mondunk, mások véleményét ismételgetjük, mintha a saját tapasztalatunk beszélne belõlünk.






Olvasd el szerzőnk korábbi írásait!
• Sikerakadémia »
• Legyél sokkal sikeresebb! »
• Rólad van szó, dönts szabadon! »
• Törődj többet magaddal, a boldogságodért! »
• Mi hiányzik az életedből? »
• Hány lehetőséget szalasztasz el naponta? »
• A személyes kapcsolatok hatalma »
• Hogyan tehetnek az elhatározásaid kitartóbbá? »
• Változtasd meg az önképedet! »
• Hogyan ne essünk bele saját csapdánkba? » 

Vajon ezek csak meggondolatlan szavak, vagy nagyobb hatással vannak az életünkre, mint gondolnánk?

Az előző cikkemben említettem a negatív hitek kialakulási folyamatát, azok szerepét az önképünk kialakításában és ezzel együtt a céljaink elérésében (sőt, már a kitűzésükben is!). Azt hiszem érdemes erről egy kicsit részletesebben is beszélni, mert nemcsak az önképünk torzításával határoljuk be fejlődésünket, lehetőségeinket és végeredményben a boldogságunkat. A mondatok, amikkel kifejezzük gondolatainkat, és még inkább a szavak, melyeket használunk ezekben a mondatokban, nagy hatással vannak a gondolkodásunkra és a magatartásunkra.


Már itthoni ügyfeleimtől is hallottam, hogy kezdenek olvasni az NLP-ről (neuro-linguistic programming). Az NLP azt a három tudományt tanulmányozza és rendszerezi, ami a nevét adja: 1. az agy, és ahogy gondolkozunk (neuro), 2. a nyelvhasználatunk, és ahogy ez ránk hat (linguistic), és 3. milyen sorrendben végezzük a tetteinket a céljaink elérése érdekében (programming). Amikor olyan szavakat használunk, melyek behatárolják a lehetőségeinket, ez azt mutatja, hogy a gondolkozásunk is behatárolt egy bizonyos szinten, mert a nyelvezet a gondolatok világába enged belátást. Ha a gondolkozásunk limitált, ez azt jelenti, nem is látjuk a lehetséges lépéseket melyeket tehetünk, a lehetséges megoldásokat, melyekből kedvünk szerint választhatunk. Ezért meg kell kérdőjeleznünk a nyelvezetünket hogy biztosítsuk, valóban feltárul előttünk a lehetséges megoldások széles választéka. 
A mindennapjainkban egy kis odafigyeléssel mindannyian használhatjuk az NLP néhány egyszerűen elsajátítható részét, és segítségével könnyebbé tehetjük céljaink elérését:


1. Túlzott általánosítások: sokszor egy-két példa nyomán úgy döntünk, minden “így” van.  Sokszor igazunk van – és sokszor nincs. Amikor igazunk van, ez segítségünkre van abban, hogy szokásokat alakítsunk ki. Amikor nincs, akkor lehetőségektől fosztjuk meg magunkat. Vedd észre, amikor ezeket a szavakat használod: mindig, soha, senki, mindenki, sehol, stb… Főleg, amikor egy probléma megoldása keresése közben hangzanak el, kérdezd meg magadtól:” Tényleg mindig?” vagy “Tényleg senki?” “Még nem volt erre ellenkező példa?” Sokszor ez a fajta túlzott általánosítás olyan negatív megyőződésre világít rá, amiről az előző cikkben írtam.






2. Feltételezések: amikor felteszünk magunknak (vagy másnak) egy kérdést, belefoglalunk olyan feltételezéseket, amelyek nem biztos hogy igazságot takarnak. Ez főleg akkor veszélyes, ha magunkban játszódik le, mert ha mással beszélünk, a másik megkérdőjelezheti azt.  Például, a “Mit kellene tennem, hogy jobban figyeljen rám?” kérdés feltételezi, hogy valamit nekem kellene tennem, továbbá azt is, hogy az illető most nem figyel rám. Ezzel a kérdéssel máris behatároltuk a gondolkodásunkat. Lehet, hogy a szóban forgó lény nem tudja, vagy nem akarja kimutatni, hogy odafigyel, vagy nem úgy mutatja ki, ahogyan mi szeretnénk, esetleg mi nem úgy állunk a dologhoz, ahogy lehetne. Sokszor a veszélyes feltételezések “miért” kérdésekben bújnak meg, pl. “miért nem figyel rám?” (hogy az elöbbi példánál maradjunk). Persze ezt a fajta kérdést “mikor?”, “mióta”, stb… kérdőszavakkal is fel lehet tenni.


Sokszor a feltételezések abban nyilvánulnak meg, hogy úgy beszélünk (gondolkozunk és cselekszünk), mintha tudnánk, hogy mások (vagy a másik) mit gondolnak. Azt hisszük, ismerjük az indíttatást, amikor csak a magatartást, vagy cselekedetet látjuk. Ilyenkor érdemes megkérdeznünk magunktól, vajon honnan tudjuk olyan biztosan mit gondol a másik? Ennek a másik oldala, amikor azt hisszük, hogy a másik tudja (vagy tudnia kellene), hogy mi mit gondolunk. Honnan kellene tudnia? Mi mást gondolhat?


3. Kényszer szavak: “Kell”, “kellene” és “muszáj” például olyan szavak, melyek sokszor alaptalanul nyomást gyakorolnak ránk. Amikor ezeket halljuk (gondoljuk), kérdezzük meg magunktól: “mi történne, ha mégsem?”, vagy “miért?”, vagy “ki szerint?”. Esetleg feltételezzük, hogy nem tesszük azt, amit “kell”. Ez milyen érzés lenne? Ezeket a kényszer szavakat akár átalakíthatjuk “cél” szavakká is. Helyettesítsük a “kell”-t “akarom”-mal. Ha az “ezt meg kell csinálnom”-ot átalakítjuk “ezt meg akarom csinálni”-vá, az milyen érzés?  Rögtön tudni fogjuk (a gyomrunkban lesz a jel), ha ez az értékeink elleni cselekedet. Ez a kérdés visszaadja a döntés jogát a kezünkbe, és megvizsgálhatjuk, ez a bizonyos tett segít-e bennünket a céljaink felé.


4. Interpretációk: Minden, ami történik velünk, vagy körülöttünk, sokféleképpen értelmezhető. Sokszor személyes sértésnek (vagy kritikának, dicséretnek, stb…) veszünk olyan dolgokat, amelyeknek semmi közük nincs hozzánk. Például amikor azt gondoljuk: “ásítozott, amikor velem beszélt, ezért nyilvánvaló, hogy nem érdekelte a mondanivalóm”, érdemes feltenni a kérdést, hogy talán más oka is lehetett-e az ásításnak.


Ezek a szóhasználatok sokszor a gondolkozásbeli határainkat mutatják meg. Ezért érdemes felfigyelni rájuk. Így céljaink elérésének egyik legnagyobb ellenségével, a negatív meggyőződésekkel vehetjük fel a harcot. 










Szerzőnk: Szász Masover Kata


Az Egyesült Államokban szerzett diplomát nemzetközi kapcsolatokból és jogból. Gazdasági ügyvédként dolgozott New Yorkban és Észak-Kaliforniában. Az egyik legnevesebb coaching intézet, a kaliforniai Coaches’ Training Insitute diplomájának megszerzése óta mint executive és életviteli coach dolgozik. 2004-ben családjával költözött haza Magyarországra.
Egy kisfiú és egy kislány édesanyja.  

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top