 |
Mivel a föld felszínén olyan anyagok találhatóak amik jól szigetelnek, ezért a hőmérséklet ingadozása nincs nagy hatással, a felszín alatt elhelyezkedő vízkészletre. Ezért van az, hogy kb. 20 méter mélységig a vízek hőmérséklete megegyezik a környék éves átlaghőmérsékletével.
Amikor kis mélységből nyerünk melegebb vizet, akkor azt azt jelenti, hogy a víz valamilyen plusz energiához jutott és hévíznek tekintjük.
A mélyebb rétegben a geotermikus erők hatására a víz egyre melegebbé válik. A Kárpát-medence, de főként az Alföld mélyebben fekvő vizei ezért magas hőmérsékletűek, és magas ásványianyag tartalommal rendelkeznek, ezért
gyakori, hogy jelentős gyógyhatásuk van.
 |
A vizek minősége nagyban függ azok sótartalmától. A sónak a minősége és a mennyisége is nagyon lényeges. Ha egy bizonyos határértéket meghalad a minőségi sótartalom, abban az esetben ásványvízről beszélhetünk.
Az ásványvizek osztályozása esetén a Hintz- és Grünhut-féle osztályozást használják a legtöbb helyen. Ebben az osztályozásban az egyszerű savanyú mellett, még nyolc különböző tipusú ásványvizet lehet megkülönböztetni.
Természetesen ezek mellett még a vizek keménysége, szénsavtartalma, illetve kémhatása (pH) fontos.
 |
