Az elmúlt években egyre többször és többen utazunk, nemcsak szomszédos országokat keresünk fel, de egzotikus országokat, üdülőhelyeket is, ezért egyre nagyobb lehet a veszélye a megbetegedéseknek és a betegségek behozatalának, melyek gyakran fertőzőek is lehetnek (pl. hepatitis A, hepatitis B, tífusz stb.). Éppen emiatt fontos, hogy utazás előtt tanácsot kérjünk orvosunktól, és ha szükséges, akkor védőoltással is védekezzünk a fertőző betegségek ellen.
Milyen kockázati tényezőket kell figyelembe venni utazásainknál?
Ha a célország járványügyi helyzete jelentősen eltér a hazaitól, pl. a vezetékes víz nem iható, egyes fertőző betegségek előfordulása magas, esetleg járványok formájában jelentkezik, pl. agyhártyagyulladás, hastífusz, fertőző májgyulladás, malária stb., akkor mondjuk, hogy az utazás fokozott kockázatú, és ekkor a megbetegedés veszélye fennáll. Mind az egzotikus, mind a mediterrán országokba történő utazásoknál elsősorban az étellel-vízzel terjedő fertőzések megelőzése fontos. A higiénés előírások betartása, a hastífusz, a fertőző májgyulladás (hepatitis A) és a kólibacilus elleni oltás jelentősen csökkenti az ilyen típusú betegségek előfordulását.
Az utazás előtt mennyi idővel kell megkezdenünk a felkészülést?
Célszerű az indulás előtt néhány hónappal elkezdeni a felkészülést. Az utazás előtt legalább 46 héten belül érdemes orvoshoz fordulni, gyógyszereket felíratni és a szükséges védőoltásokat felvenni.
Vannak olyan oltások, melyek ismételt adás után védenek (pl. hepatitis B), és a szokásos oltási rend 0., 1., 6. hónap. Hasonló az oltási séma a kombinált hepatitis A + B oltással. Ha rövid az idő, ún. gyorsított oltási sorozat is alkalmazható, 0., 7., 2128 nap időközzel, amit 12 hónap múlva még egy oltás követ. A védőhatás csúcsa 6 héttel az oltás megkezdése után mérhető. Ha csak 1014 nap van az indulásig, akkor már csak az A típusú fertőző májgyulladás elleni védelem biztosítható egyetlen adag oltás beadásával. Az első oltást követő 19. naptól közel 100%-ban alakítanak ki védettséget. A második oltást a 618. hónap között adva tartós, 1020 éves védettség biztosítható. Matematikai számítások szerint 20 év után is jelen vannak a védelmet biztosító ellenanyagok. Ha természetes emlékeztető hatás is érvényesül, valószínűleg újraoltás nem szükséges.
Milyen oltásokat ajánlanak a leggyakrabban az utazóknak?
A hepatitis A elleni védelem a legszélesebb körben javasolt az utazóknak, hiszen a Föld lakosságának kétharmada erősen fertőzött területen él. Hazánk az alacsonyan fertőzött országok közé sorolható, az elmúlt években 500 és 1000 között volt a jelentett esetek száma, azonban az elmúlt időszakban egyre többet hallottunk nagyszámú megbetegedésről (Istvándi, Somogy megye). A fertőző májgyulladás veszélye nem lebecsülendő. 1998-ban Sanghajban fertőzött kagylóktól 300 000 ember betegedett meg. 2004-ben Hurghadában (Egyiptom) 350 német turista kapott májgyulladást egy ötcsillagos szállodában.
A hepatitis B-oltásokat az eddiginél sokkal szélesebb körben ajánlják, melynek oka nemcsak az, hogy népszerű a szexturizmus, hanem az is, hogy igen sok idős, krónikus beteg utazik, akiknél nagyobb az esélye az esetleges orvosi beavatkozásnak. A hepatitis B fertőzési kockázatával járhatnak a műtétet, transzfúziót igénylő balesetek, krónikus betegségek váratlan romlásai, akut súlyos állapotok, akupunktúrás kezelések, piercing, tetoválás és az alkalmi szexuális kapcsolatok.
 |
A hepatitis A- és B-, valamint a kombinált hepatitis A + B oltások 50%-os OEP-támogatást élveznek.
A második leggyakrabban ajánlott a tetanusz elleni emlékeztető oltás, mely 10 éves védettséget biztosít. Tetanuszveszélyt a földdel szennyezett sérülések és az állatharapások jelentenek.
Külföldi utazás során a hastífusz is fertőzési veszélyt jelenthet. A hastífusz széklettel szennyezett étel, ital, tárgyak, piszkos kezek közvetítésével terjed. A rossz közműellátottság, az ivóvíz szennyeződése nagy járványokat okoz Ázsiában és Afrikában. Az utazókat elsősorban a baktériumhordozó ételt készítő vagy a takarítószemélyzet fertőzheti. A betegség lassan bontakozik ki: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a pulzusa pedig a lázhoz képest alacsony. Ha a kórokozó bejut a véráramba, több szerv károsodását, szív- és idegrendszeri szövődményt és a bélfal átlyukadását okozhatja. A védőoltás három évig nyújt védettséget.
A hastífusz, az agyhártyagyulladás, a sárgaláz elleni védettséghez is legalább 1014 nap szükséges.
A gyermekkorban kapott oltásokat 21 éves kor után érdemes ismételni. Ilyenek a tetanusz, a diftéria, a gyermekbénulás és a kanyaró. Ezek az emlékeztető oltások a már megszerzett védettséget 1-2 nap alatt felfrissítik.
Van-e kötelező oltás utazás kapcsán?
A sárgaláz elleni védőoltás az egyetlen, melyet kötelezően előírnak a sárgaláz sújtotta országon átutazóknak, oda vagy onnan érkezőknek. A betegség kórokozója a sárgalázvírus, melyet szúnyog terjeszt. Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén végeznek. Az oltásról kétnyelvű nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz, emiatt nem adható mindenkinek. A védettség a 10. nap után alakul ki és 10 évig tart.
Időszakosan is kötelezővé tehetnek védőoltást egyes országok
Ilyen a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás. Ennek felvételét igazolnia kell annak, aki a mekkai zarándoklatra megy vagy azzal egy időben Szaúd-Arábiába utazik. Cseppfertőzéssel terjed, emiatt zárt közösségekben, nagy tömegben sok ember megbetegedését okozhatja. A betegség hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség, eszméletvesztés jelzi. Gyors orvosi beavatkozás nélkül magas a halálozás. Vannak területek, ahol a Meningococcus-fertőzés járványos és tömeges megbetegedés, évente több tízezer ember halálát okozza. Ilyen a Sahel néven ismert terület meningitis belt , mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Az oltás három évig véd a betegségtől.
A kolera
1020 évvel ezelőtt a kolera is a kötelező oltások közé tartozott. Az utolsó világjárvány 1961-ben kezdődött, azonban a jelenleg cirkuláló kórokozó enyhébb lefolyású betegséget okoz. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes országaiban, az elmaradott területeken jelenleg is vannak kolerás gócok, ezekre a helyekre azonban igen ritkán jutnak el turisták. Járványos területeken a helyi lakosokhoz hasonló körülmények között élők vannak kitéve a fertőzésnek. A kolera elleni megiható oltóanyag azonban jelentős védelmet ad az utazók hasmenését okozó kóli (E. coli)-bacilus ellen is. Ezért gyakran ajánlják azoknak, akik érzékenyek a hasmenésre vagy eleve bélbántalmakkal küszködnek.
| A szakemberek egységesen úgy ítélik meg, hogy a felkészítés, az utazás előtti tájékozódás és a védőoltások kedvező hatására sokat csökkent a külföldi tartózkodás kockázata. Az oltásokat a háziorvostól, a megyei oltóközpontokban, Budapesten a Fővárosi ÁNTSZ-ben és a Nemzetközi Oltóközpontban lehet kérni. Utazással kapcsolatos részletes egészségügyi információk: www.utazaselott.hu www.oek.hu Az interjút az Egészséges Ifjúságért Alapítvány készítette. |
