Hogyan kérj fizetésemelést?

Magyarországon elsősorban a multinacionális vállalatoknál és az állami közigazgatásban emelik automatikusan – vagy külön kérés nélkül – a fizetéseket. Részben a nemzetközileg bevált szisztéma, részben pedig a törvényi előírások alapján. A cégek többsége az infláció 70-80 százalékának megfelelően egészíti ki a javadalmakat, általában az év elején.
A kis- és középvállalatoknál viszont többnyire nincs előre kidolgozott rendszer a bérek korrigálására, így itt a munkavállalónak kell kérniük a fizetésemelést.

Sokan félnek megtenni ezt a lépést, mert attól tartanak, hogy elveszíthetik az állásukat. Pedig ehhez a szituációhoz is hozzá kell szokni, mert hozzátartozik az önmenedzseléshez. Ha szakmailag, emberileg megálljuk a helyünket a munkahelyünkön, nem kell semmiféle retorziótól tartani. A siker érdekében azonban érdemes egy-két dolgot szem előtt tartanunk.

1. kérdés: Mennyit érek?

Nézzünk körül a piacon, hogy hasonló beosztású, hasonló végzettségűek mennyit keresnek. Legyünk tisztában azzal is, hogy ugyanazért a pénzért mennyit dolgoznak, és kapnak-e egyéb javadalmazást is: autót, üzemanyag-hozzájárulást, üdülési csekket, telefont… Próbáljuk cégen belül is kipuhatolni, hogy munkatársaink ugyan mennyit is kereshetnek.

Szólj hozzá a fórumokhoz! • Fizetésemelés – de mennyi? » • Fizetésemelés kérése » • S.O.S. fizetésemelés – hogyan? » • Fizetésemelés?:) » Kapcsolódó írások: • Szelídítsd meg a főnököd! » • Szerettesd meg magad a munkahelyeden! » • Karriertippek rendes lányoknak » • Újabb hiba, amit rendes lányok követnek el » • Rendes lányok, akik hibáznak »

2. kérdés: Valóban megérdemlem a béremelést?

Ha arra az eredményre jutunk, hogy a bérünk elmarad a hasonló pozícióban lévőktől, gondoljuk végig, hogy valóban megérdemeljük-e a fizetésemelést. Ami a lényeg: mit tudunk majd kiemelni a bértárgyaláson. Pontosan tartjuk a határidőket? Képesek vagyunk túlórázni? Elkötelezettek a munka iránt? Lelkesek?

3. kérdés: Milyen a cég anyagi helyzete?

Gondolhatjuk akármilyen megérdemeltnek a fizetésemelést, ha a vállalat anyagi helyzete még azt sem engedi meg, hogy a munkatársak napi kávéadagját céges kasszából fizesse. Lehetőleg akkor álljunk elő ezzel a kéréssel, ha tudjuk, hogy jól alakult az árbevétel, az eredmény.

4. kérdés: Mikorra időzítsük a beszélgetést?

Érdemes kivárni, amíg valamilyen sikernek együtt örülhetünk a vezetőséggel. Egy új üzlet megkötése, egy régebbi projekt lezárása után alkalmas lehet az időzítés, főleg, ha saját érdemeinket is megemlíthetjük. A főnök személyes hangulatát is figyeljük, a jó kedélyű emberek adakozóbbak.

5. kérdés: Mire hivatkozzunk?

Mikor időpontot kérünk a vezetőtől, ne áruljuk el egyből, hogy miért fontos számunkra ez a beszélgetést. Inkább mondjuk azt, hogy tanácsot szeretnénk kérni, esetleg azt, hogy a véleményére vagyunk kíváncsiak egy személyes ügyben.

• A fizetésünket a felvételkor, az első béralkunál tudjuk a legmagasabbra tornázni. Egyszerű tematika: minél jobb az induló bér, annál nagyobb összeggel emelik majd a továbbiakban. •  Kategorikus elutasításnál érdemes elgondolkodni a továbbiakon.

6. kérdés: Milyen legyen a beszélgetés?

Négyszemközt üljünk le a főnökünkkel, és ne vágjunk egyből a közepébe a témának. Próbáljunk kellemes hangulatot kialakítani, közben esetleg tegyünk javaslatot arra, hogy miként lehetne a céget még eredményesebbé tenni. Elmondhatjuk, hogy mennyire vagyunk elégedettek a vállalattal, a hangulattal, a szervezettséggel, és azt is, hogy mi mindenen lehetne változtatni. A beszélgetés közben lassan az is szóba kerül, hogy mennyire találják jónak a munkánkat. Ha a válasz pozitív, előhozakodhatunk a kérésünkkel.

Akkor vagyunk a legkönnyebb helyzetben, ha előléptettek, nagyobb felelősséggel járó munkát kaptunk, így jogosabbá válhat a kívánságunk. De hivatkozhatunk arra is, hogy a ránk bízott munkát mindig pontosan elvégezzük. Érveljünk az infláció okozta nehézségekkel. A „Nagyon hálás lennék egy kis fizetésemelésért” típusú stratégia általában beválik. A következő évben pedig már mondhatjuk: „Hiszen az elmúlt évben is kaptam…”
Soha! Ne indokoljuk azzal a kérésünket, hogy a kollégák többet keresnek!

7. kérdés: Mennyit kérjünk?

Jobban járunk, ha nem ragaszkodunk az előre elhatározott számokhoz, hanem hajlandóak vagyunk a kompromisszumra. A javadalmazási csomag több elemből állhat: tárgyalhatunk arról, hogy kapjunk kevesebb fizetésemelést, de ennek kompenzálásaként a prémiumunkat, a jutalmunkat vagy jutalékunkat emeljék meg. Jó, ha tudjuk, hogy kedvezőbb költségvonzatúak a cég számára a következő juttatások (étkezési-, utazási hozzájárulás, üdülési csekk, biztosítások, magánegészségügyi szolgáltatások, nyugdíjkiegészítő biztosítások, sportolási, fitness-wellness lehetőségek, gépkocsi, mobiltelefon, benzin-költségtérítés, ruhapénz, tanfolyamok, továbbképzések, lakásvásárlási hitel, albérlet-hozzájárulás, tanulmányi szerződés stb.), mint a bruttó bér növelése.

8. kérdés: Mikortól esedékes?

Ideális esetben a következő hónaptól. Ám, ha a főnök azzal érvel, hogy most a cégnek nem megy jól, és térjünk vissza később erre a témára, akkor ne szégyelljük megkérdezni, hogy pontosan mikor ülhetünk le újra négyszemközt a fizetésről beszélni.

9. kérdés? Mikor kérhetünk újra fizetésemelést?

Fél éven belül semmiképp. Legalább ennyi idő szükséges ugyanis ahhoz, hogy konkrét példákkal támaszthassuk alá: van alapja a kérésünknek.

A témában kérdezd szakértőnket! Gerlei Béla karrier-tanácsadó, tréner blogjában többek között olvashatsz a pályaválasztás, pályamódosítás témájáról, megtudhatod, mi az a stresszinterjú, és ötleteket kaphatsz az álláskereséshez is. Konkrét kérdéseidet a szakértői oldalon keresztül felteheted! • Gerlei Béla karrier-tanácsadó, tréner szakértői oldala »