nlc.hu
Életmód
Ivójoghurtok tesztje

Ivójoghurtok tesztje

Ebben a rekkenõ hõségben sokszor fejtörést okoz, mivel csillapítsuk könnyen, gyorsan a ránk törõ éhséget. Vagy esetleg a desszertet lenne jó kiváltani valamivel? Az ivójoghurt ésszerû választás lehet mindkét esetben, de ki nyer ma?







• Bio+ – nektarin ivójoghurt •


 




Papírdoboz, kupak alatt műanyag leszedhető dugócska. Fontos momentum, mert leszedhető valóban. Ez akkor válik fontossá, amikor cekkerekkel a karomon megszusszanok az utcán, és bizony jólesik meghúzni a papírdoboz tartalmát. Meglepődöm. Ténylegesen nektariníze van, pedig elsőre nem hittem benne. Nagyon kellemes, nem műíz, igen! Tudom, nehéz a kedvemben járni, egyetlen hibáját találtam, nekem egy icipicit sűrű, ha ivójoghurtról beszélünk. De ez már tényleg csak kekeckedés. Vitathatatlan erényei mellett azt azért nem hagyhatom szó nélkül, hogy az ára egy kissé borsos.






Fellelt ár: 425,– (500 g)






• Siggi – epres joghurtos tejital •





Mosolygós, hengeres papírdoboz, hozzá szívószál. A boldog Sió-időket idézi. Azzal hirdeti és kelleti magát, hogy nincs benne kristálycukor, viszont a zsírtartalma annál magasabb. Nem baj, kihámozom a szívószálat, könnyedén benyomom a dobozba. De valami probléma van a konstrukcióval, és úgy járok, mint az egyszeri csecsemő, aki túl sok levegőt nyel a cumisüvegből a tej mellé. Aztán rendezem soraimat, és többre nem emlékszem. Ugyanis annyira hamar felhörpintettem (vélhetően azért, mert nagyon ízlett), hogy most itt üldözöm a cseppeket a doboz alján, hogy valami értelmeset is tudjak nektek írni. Sikerült a mintavétel, kellemesen savanyú, de határozottan eper, és igen, igen, kellően híg, könnyen (túl könnyen) tudom hörpinteni.







Fellelt ár: 265,– (200 g)







• Parmalat – Kyr joghurtos ital •





Abszolút szívcsücsök a listámon piacra dobása óta. Kellemesen lágy, finom, nem túl édes és nem műanyag ízvilág. Nekem tökéletes. Illetve. Remélem, nem változtattak a recepten, mert most első ízben egy kis műanyag felhangot véltem felfedezni a meggyes kompozícióban. Ha bármi ilyesmi történt volna, kérem, kérem a gyártót, NE! Úgy szerettem mindig, ahogy volt. Rettentő havi nagybevásárlásaim végén mindig ő volt a megérdemelt jutalom. Most a teszt során vettem észre, hogy a doboz dizájnját megváltoztatták, őszintén, nekem a régi jobban tetszett.
 












• Müller – Froop •




Alles Müller, oder was… szól a reklámja az osztrák tévében, és egyre több Müller feliratú terméknél érzem, milyen igaz is ez… Mi más kellene a világ tökéletességéhez…
Ám az ivójoghurt mindjárt a kis gömbölyű formájú flakonjával csábít. Olyan, mint egykor volt a hüp-hüp-hüp, Barba-trükk. De most semmi trükk. A kupak helyett ezüst zárófólia, ez az igazán mohóknak való, nem praktikus a visszazárós később nyammogósoknak. Az igaz, hogy aki nem ügyes, könnyen összekenheti az orra hegyét a kortyolásnál. A vicces lányok ne hagyják ki!
De az epres beltartalom nem is engedi, hogy sokáig visszazárogassuk, hiszen annyira finom, könnyű, már-már habos joghurtitalt kortyolhatunk. Pont annyira édes, amennyire jólesik, és pont annyira epres, amennyit elvárunk tőle. Kemény fogyi idején azonban tartózkodnunk kell tőle, hiszen 3,5% zsírtartalommal nem éppen fogyibarát termék! Viszont finom!









Fellelt ár: 239,– (200 g)






• Campina Fruttis drink •  





Az ivójoghurtgyártók egyes számú kedvenc íze az epres, itt pedig egy üdítő kivétel! Őszibarack és banán párosítás, kellemes, tenyérbe simuló flakon, lássuk, mit tud!
A csavaros sárga kupak alatt ezüstszínű lezárófólia. Az illat határozottan gyümölcsös, az íz azonban messze van a könnyed joghurtos ígérettől. Olyan, mintha baracklébe egy kis tej borult volna. A kortyokat tűvé tettük a banánért, de nem sikerült előcsalogatnunk, nyelvünk egyetlen pontján sem. Ha frissítésről van szó, akkor kellemes savanykás az íz, üdítőnek mondhatjuk, nincs ezzel semmi hiba. De a gyümölcsözön ezúttal elmaradt. A fogyizók azonban bátran frissíthetnek vele, hiszen kifejezetten sovány maga a termék, mindössze 0,1% zsírtartalommal.









Fellelt ár: 180,– (200 g)







• SPAR Naturprodukt bioivójoghurt – almás-bodzás •




A népszerű áruházlánc biocsaládjának terméke is szakít a hagyományos pirosgyümölcs-dominanciával. A trendi bodzát ezúttal almával párosították, a papírdoboz barátságos zöldes árnyalata hangsúlyozza a bioságot, elején a ragyogó piros alma és ezúttal a már érett bodzaszemek feketés bogyói. A csavaros fehér kis kupak a gusztusos, biztonságos nyitást segíti.
Nem csalódunk! Kellemes, krémes, jóízű, gyümölcsös, minden jót elmondhatunk róla, igazából külön-külön is érezhető a két gyümölcsös íz, pont annyira savanykás, mint kell, és a legjobb benne a lágy, krémes hatás. A zsírtartalommal is elégedettek vagyunk, a 0,8% még belefér a napi kényeztetésbe. A dobozkából kortyolás kicsit ügyetlenül sikeredik, magukra valamit adó trendi ivójoghurt-fogyasztók kellemes csészékből iszogassák!









Fellelt ár: 239,– (330 g)






• Olma – Revital Active •





Először nem értettem, mi van? Mintha vaníliavirágot látnék a dobozon, csak elfelejtették ráírni, hogy valójában vaníliás? Mindegy, lesodrom a polcról a többivel együtt. Majd meglátjuk! Vacsi után bontom fel, gyenge desszert gyanánt, és meglepődöm. Ugyanis teljesen natúr joghurt kandikál ki a dobozból. Igen ám, de milyen finom! Ez most nem vicc! Kellően savanyú (joghurtból kimondottan a jó savanyút szeretem), kellemes állag, pont iható. (Nem teljesen értem, hogy ennek a gyártónak az epres variációja miért nem ilyen selymesen folyékony? Az élet egy misztika, én mondom…)
Száz szónak is egy a vége, nekem haverom lett az Olma Revital Active. Igaz, nem desszertként fogom eztán fogyasztani.














• SalzburgerLand ivójoghurt •





Elfogultan kezdek a tesztelésbe, ugyanis az osztrák márka egyéb tejes finomságai eléggé meggyőzőek voltak eddig. Most is egyből azt kutatom a dobozon, mi is, amit még nem kóstoltam tőlük? (Hát jelen ivójoghurtot még nem.) És ajánl még háromféle terméket fotókkal, amelyeket sajnos az importőr egyelőre nem szánt a magyar piacra, úgyhogy térjünk vissza az epres csodához! A piros márkaszín kellemesen fonja be a papírdobozt. Az oldalán hirdeti németül a fontos infót: kevesebb mint egy százalék zsírtartalommal. A szerény magyar magyarázat (sajnos erre már nem tellett a forgalmazónak) csak annyit árul el, hogy a termék félzsíros. Sebaj, tekerem a kupakot!
A nyitás után kicsit rá kell segíteni a belső papírzárra, de aztán végre epres zuhatagban lehet részünk. Ez az ivójoghurt ugyanis elsősorban epres. Kellemes ital, tejes és epres ízzel, kevésbé krémes, nem túl édes, frissítő és kellemes. Nagy „heuréka”-élmény ezúttal nincs, de korrekt ízvilág és kellemes hatás van.









Fellelt ár: 259,– (500 g)







• Zott Jogobella Drink – eper •






Kedvelem a márkát, és kifejezetten jólesik, hogy már a csomagolás összes felirata beszél az én nyelvemen. Mindjárt meg is tudom, hogy finom gyümölcsös ízre számíthatok. A már megszokott Jogobella-dizájn ivóvariációja egyesíti a flakonformát és a papírdoboz kényelmét. A tekerős piros kupak alatt pedig biztonsági műanyag leffentyű segíti a nyitást.
Szünetet kellett elrendelnem a tesztelés ezen pontján. Ha francia lennék, biztos most kiáltanék valami olyasmit: sze manyifik! Vagy mi… Eper, igen, valódi eper, habos joghurt, édes és savanyú egyben. Ó, ez maga a csábítás! Csak a feltüntetett zsírtartalom állít meg a nagy kortyolgatásban. Tény, nem pont ezzel kell fogyizni, 4,5%-kal szinte vezet a zsírtartalommal, na de hát az íz! Maga a tökély!









 







• Olma joghurt – eper •





Az illata kellemes, a doboza üdítő, jól simul a kézbe. Mondjuk, egy hajtásra nekem sok az 500 g, az asztalon ebben az időben nem szívesen tárolom, így hát nekem bizony a fele pocsékba megy. Egyébként ha szigorúan nézzük a dolgokat, ezt én inkább joghurtnak, mint ivójoghurtnak keresztelném, mert szerintem elég sűrű, nem kimondottan könnyed hörpintésre való. Az íze egyébként leginkább eper, és finom is, semmi műízt nem véltem megízlelni, de nekem továbbra is joghurt. Mármint nem ivó.











 • Bauer – epres sovány ivójoghurt •  



 


Ivónak nekem ez is kicsit sűrű, nem vagyok én kaméleon, ki izmos nyelvével a doboz aljára hatol, vagy kalandor hangyászsün, kinek eleve az orra is odáig ér. Komoly dolgok ezek. Ettől függetlenül az íze finoman epres, bár nekem egy kicsit édes, de ez csak azért lehet, mert nem vagyok kimondottan édesszájú. (A szerkesztőség most öblösen kacag…) A kiszerelés és a méret maximálisan kielégít, ennyit tudok felhajtani reggelire, és úszás után is elő lehet kapni a táskából. Miután soványnak mondja magát és kalóriaszegény is, bűntudat nélkül kortyolgathatjuk.





Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top