Borban az egészség

A szőlő már a bibliai idők óta tartja népszerűségét; az özönvíz után Noé vette gondozásába a szőlőhegyet, de megjelent Homérosz eposzaiban és a görög kultúrkörben is. A mai tudományos módszereknek köszönhetően a szőlőnek egyre több hasznát ismerik fel, alkalmas a bőr és a test külső-belső ápolására: a szőlőfürdő élénkít és tisztít, a szőlőmagolaj a nagy mennyiségű telítetlen zsírsavak hatására csökkenti az általános koleszterinszintet (LDL), és növeli a HDL-koleszterin-szintet, ami viszont hasznos anyag a szív és a keringési rendszer számára.
A bor hosszú évezredek óta, mintegy tízezer éve az emberiség közkedvelt és legkiterjedtebben fogyasztott élvezeti itala. Az ókorban és a középkorban a bizonytalan tisztaságú, poshadt víz helyett fogyasztották, de gyógyító célból történő alkalmazása, annak különböző módozatai szinte végigkísérik az egész történelmet. A Római Birodalom katonái a hódító hadjáratok alatt bort fogyasztottak, hogy a járványokkal szemben ellenállóbbak legyenek, használták narkotikus fájdalomcsillapítóként magasabb dózisban fogyasztva, és jó szolgálatot tett nyugtató-, illetve altatószerként vagy fejfájás és depresszió esetén is.

A francia paradoxon





Mintegy harminc évvel ezelőtti az a tudományos jellegű megközelítés, amelyben a mérsékelt alkoholfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták. Az Egészségügyi Világszervezet 1989. évi statisztikai jelentésében megállapította, hogy a 35 és 64 év közötti populációban a szív- és érrendszeri halálozás sokkal alacsonyabb volt Franciaországban (ahol amúgy az egy főre jutó évi alkoholosital-fogyasztás a legmagasabb), mint a hasonlóan iparosodott USA-ban vagy az Egyesült Királyságban, annak ellenére, hogy ezekben az országokban nagyjából azonos mennyiségű telített zsírsavakat fogyasztanak. Vizsgálták még az egyéb kockázati tényezőket is, mint a szérumkoleszterin és a vérnyomás átlaga, a dohányzás mértéke vagy a testtömegindex. Ez a jelenség az úgynevezett francia paradoxon (vagyis az a titok, hogy miként tudják a franciák karcsúságukat megőrizni annak ellenére, hogy keveset sportolnak, ugyanakkor zsírban gazdag ételeket esznek, vajalapú mártásokkal főznek, imádják a libamájat, a pástétomokat és a zsírdús sajtokat), amelynek okát a franciák az egy főre eső magas vörösborfogyasztásban látják. Ez persze nem haladja meg naponta az egészségesnek számító, maximum 2-3 decinyi mértéket.



A bor legfőbb jellemzői

Fejlettsége szerint	Murci: zavaros, erjedésben levő újbor. Karcos: még nem teljesen érett, csípős bor. Újbor: a legutóbbi szüretből származó bor. Óbor: egy évnél idősebb bor. Avas: megöregedett, megromlott, megsárgult bor.
Cukortartalom alapján	Félszáraz: kevés cukrot tartalmazó bor. Száraz: cukrot alig vagy egyáltalán nem tartalmaz. Édes: természetes és „műédes” változatban létezik. Az előbbinél vízveszteséggel aszalódnak a szőlőszemek, emiatt megnő a természetes cukortartalmuk. A „műédes” borok esetében utólag édesítik meg a bort.
Alkoholtartalom szerint	Könnyű: kevés vagy közepes mennyiségű alkoholt tartalmazó száraz bor. Nehéz: testes, magas alkoholtartalmú, gyakran édes bor. Tüzes: magas alkoholtartalmú bor.
Íztartósság alapján	Rövid: íze röviddel a lenyelés után eltűnik. Hosszú: zamatos, testes bor, íze még a lenyelés után is hosszan megmarad. Stabil: a tulajdonságait hosszan megőrzi.
Tisztaság	Fátyolos: nem egészen tiszta, homályos. Tükrös: tökéletesen, már-már csillogóan tiszta bor. Tiszta: áteső fényben nem csillog. Homályos: a bor mögött levő tárgy homályosan ismerhető fel. Zavaros: a bor mögött levő tárgynak csak a körvonala látszik.
Fanyarság	Bársonyos: mikor a cserzőanyag-tartalma és savtartalma összhangban van. Húzós: sok cserzőanyagot tartalmazó bor, ami összehúzza az ember száját.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A borfogyasztás tudományos háttere

A vörösbor készítése során a több napig tartó alkoholos erjedés következtében a szőlőhéj, illetve szőlőmag sejtfalából kioldódnak azok a vegyületek, melyek a gyümölcs húsában nem vagy csak kis mennyiségben találhatók meg, ugyanakkor a legjelentősebb kémiai-biokémiai hatással rendelkeznek. Ezek az értékes vegyületek a szőlőlé előállítása során alkalmazott préseléssel már nem nyerhetők ki. A bor és ezen belül a vörösbor kedvező élettani hatását elsősorban a polifenolos komponensek okozzák. Ezeknek a vegyületeknek az egészségvédő hatása több biokémiai reakció köré csoportosítható. Az egyik leglényegesebb és legtöbbet vizsgált tulajdonságuk az antioxidáns és gyökfogó hatásuk, vagyis hogy a C- és E-vitaminhoz hasonló módon csökkentik az erek falán kialakuló zsíros lerakódások mértékét.
Kutatások eredményei igazolták, hogy a vörösbor fogyasztása (a benne található fenolos komponensek kedvező hatása miatt) csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.






A borterápia elmélete…

A borterápia lényegében egy új „terápiás” módszer, amely Franciaországból (Bordeaux környékéről) indult, és mind ez idáig csak alig néhány országban terjedt el. Elsősorban mozgásszervi (csont- és ízületi) betegségek kezelésében alkalmazzák. A kezelés lényegében hasonló a balneo- és fizioterápiás módszerekhez, azzal a különbséggel, hogy a termálvíz helyett borfürdőt, az iszappakolás helyett pedig törkölypakolást alkalmaznak, a masszázst pedig szőlőmagból készült, polifenolt tartalmazó kenőccsel végzik.

Borterápiás kezelések





Lényege, hogy a páciensek testét egy előkészített, alkoholtól mentes, de a bor egyéb alkotórészeit (elsősorban a polifenolokat) tartalmazó fürdőkádba helyezik. Következik egy masszázs, amit a szőlőmag hidegen préselt olajából készült kenőccsel végeznek, amit aztán egy speciális törkölypakolás követ. Továbbá a borból készült polifenolos krémekkel különböző kozmetikai kezeléseket is végeznek. A terápia eredményességéhez hozzájárul még egy gondosan összeállított étrend, amely sok gyümölcsöt, salátát, halat és minőségi borokat tartalmaz.

Megoszló vélemények

Jóllehet sok érv van a minőségi vörösborok kedvező élettani hatásával kapcsolatban, több nemzetközi és hazai kutató is úgy gondolja, hogy a tudomány még nem rendelkezik elegendő adattal egyértelmű következtetések levonására. Elképzelhető, hogy a francia paradoxon nem más, csak életmódbeli, táplálkozásbeli és genetikai különbség.
A rendszeres alkoholfogyasztás veszélyt is hordoz magában, mert mi van akkor, ha valaki egy idő után már nem ismeri a mértéket? A túlzó és tartós alkoholfogyasztás pedig a máj megbetegedésének és a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát jelenti. Továbbá fogyasztása ellenjavallt epilepsziában szenvedők és cukorbetegek számára, valamint a gyomor fekélyesedése esetén. Tilos alkoholt fogyasztani terhesség alatt, mivel károsíthatja a magzatot, és azoknak is, akik gyógyszert szednek, mert befolyásolja a készítmények lebomlását.

Minőségre törekedni

A mérsékelt vörösborfogyasztás támogatói azonban nem győzik hangsúlyozni, hogy csak minőségi, jó alapanyagból, jó pincészetből származó terméket szabad vásárolni. Kerülendő az úgynevezett kommersz (főleg aromát, színezéket és alkoholt tartalmazó, gyümölcsöt sosem látott) ital fogyasztása. A vörösborfogyasztás ajánlott mennyisége férfiaknak napi 1 – maximum 3 dl, nőknek 1–2 dl, étkezés közben vagy azután elkortyolva.

Tipp: A testes vörösbor különösen jól illik a pörkölthöz, a májhoz, az erőteljesebb sajtokhoz, mint például a márványsajt vagy a pálpusztai.