Az a mindössze húsz-harminc hangzó, amellyel képesek vagyunk a világ összes jelenségét megnevezni, valójában egy spirituális jelképrendszer. Az emberi beszéd misztérium. Segítségével megjelennek az időtlenség világában létező gondolatok. A világ betűi erőt rejtenek, amelyet az euritmia felszabadít az egész test mozgatásával, így láthatóvá teszi az emberi beszédet. A szavak ősi formákkal rendelkeznek, megvan minden magánhangzónak és mássalhangzónak a mozdulatbeli kifejezése, erre épül az euritmia művészete. A kép megjelenik, a szó életre kel, megtelik tartalommal, és visszakapja teremtőerejét. A látható beszéd és zene Rudolf Steiner osztrák filozófus leleménye.
A látható beszéd
Az euritmia azt jelenti, helyes ritmus. Steiner a mozgás egyetemes törvényeit kutatta, mely által szellemünkkel kapcsolódhatunk a makrokozmosz ritmusához. A kozmikus ritmusra hangolódva egyensúlyba kerülhetünk az erőkkel, amelyek bennünk működnek, és a csillagokig hatnak. Az euritmia segítségével eggyé válhatunk a beszédben működő teremtőerőkkel, újjáéleszthetjük a hangok lelki tartalmát. Steiner a szavak ősi formáját fejlesztette rendszerré, amikor felismerte a hangokhoz tartozó mozdulatokat. „Ha valamire rácsodálkozol, ámulatba esel, ösztönösen felkiáltasz, ’á’, ’áhá’! A csodálkozás reakciója az ’á’ hang – meséli Scheily Mária, a magyar Euritmia Akadémia megalapítója. Már fel is pattan, és mutatja a hozzá tartozó mozdulatot. – Az ’á’ hangzó a csodálat, nyitás a másik felé. Széttárt karokkal ábrázoljuk, amelyek felfelé nyúlnak. Az ’o’ kontaktusfelvételre kész belső állapot, a szerető átkarolás mozdulatával. A ’k’ egy kis karateütés, feszes és határozott. A mozdulata egy hasító karcsapás. Az ’m’ a meleg, a mosoly, amely átszűrődik, átjár. Az ’sz’ forró tűz, mint a szerelem, a szenvedély. Ahogy kimondod, kígyózva száll. A mozdulat dinamikája lehet heves vagy visszafogott, az alapformák mindig felismerhetők.” Csak kapkodom a fejem, ahogy Mária mesél, szökell, érzem, hogy magával ragad ez a plasztikus világ.
Gyorsan eljátszottam a gondolattal, hogy vajon a szerelem szó milyen formát ölthet, és azon, hogy a többi nyelv hogyan fejezi ki ugyanezt az érzést. A déli népeknél amor: ’a’ – nyitás a másik felé, ’m’ – a melegség, amely átjár, ’o’ – körbeölelés, ’r’ – felpörgés, amely mozgásban tart. A mi szavunk hogy hangzik? Szerelem: ’sz’ – a forró tűz lángja, ’e’ – védekezés, önvédelem. Jele a magad előtt keresztbe tett kar. Aztán jön az ’r’ – elindul a felpörgés, de jön újra egy védekező ’e’, majd egy ’l’, ami a fent és lent folyamatos váltakozása. Újabb ’e’, újabb önvédelem, végül egy ’m’ betű, amikor átszűrődik a meleg, végre átjár az érzelem. Ez a szó olyan nehézkes. Lehetséges, hogy ezért ilyen félve szerető nép a magyar?
A táncszínház
„Éneklés közben is lejátszódnak bennünk láthatatlan rezdülések, amelyek megfelelnek az egyes hangoknak, és átalakíthatók látható mozdulatokká – folytatja Mária. – Zeneművek előadására Steiner kidolgozta a tóneuritmiát is, ahol a hangokhoz, a ritmusokhoz, sőt a hangközökhöz is rendelt egy-egy mozdulatot. Még a köztes hangokat is ábrázolta, amikor épp nem hallunk semmit, de már elindult a hang. Az átmeneteket a levegővételekkel érzékeltette, ettől lesz a tánc légszerű. Lerajzolta a darabok dramaturgiáját is, ahogy az időben kibontakozik a zenemű, egy térbeli koreográfiát követ. Folyamatos a mozgás, a zene halad előre, mindenki a saját útvonalán jár.” Ahogy hallgatom a zongorajátékot és nézem az előadást, mintha egy új érzékem nyílt volna fel. Tényleg láthatóvá vált a zene. Apró, finom mozdulatok, hullámzás, árnyalatok, elillanó és újraalakuló képek, egy állandó térformában.
„A lélek táncra perdül a zene hallatán, mert ösztönösen érzi, hogy összetartoznak. A zene visz, sodor, repít. Azért alakult ki a tánc, mert egy a hang és a mozgás. A zeneeuritmiában a test hangszerré válik. A zene megértése emeli a lelket, odaadásra nevel.”
Eutitmia a Waldorf-iskolákban
Az euritmia pedagógiai ága szintén Steiner nevéhez fűződik. Az életkorra jellemző feladatokat 12 évfolyamra dolgozta ki. A módszer a test-lélek-szellem egységén alapszik. A racionalizált tananyag helyett, a jobb agyfélteke fejlesztésével egy beleélő, szeretni tudó szellemi emberré nevel. „A kicsiknél körjátékok fejlesztik a mozgáskoordinációt, játékos feladatok segítik az egyensúlyérzék kialakulását. Mivel a gyerekek időtlenségben élnek még, az euritmia segíti megismertetni velük az élet ritmusát különféle ritmikus feladatokkal, és a testérzékelésüket kialakítani a testrészeik tudatosításával. Egy aktív lélegző mozgást sajátítanak el, ahol nincs görcs, átjárja őket a folyamatosan alakuló mozdulat. A testtartásuk kiegyenesedik, a mozgásuk egyre ügyesebbé válik. Az iskolások már megtanulják az állatok mozdulatait utánozni, meséket eljátszani, érzelmeket elmutogatni. Ezzel fejlődik a kifejezőképességük, a képlátásuk is. A betűk tanulásánál pedig élővé válik a nyelv, a hozzá kapcsolt mozdulatok által. Az izgalmas jelbeszéd leköti a figyelmüket, közben bővül a szókincsük, és a beszéd költőiségére hangolódnak.” A cél egy gazdagabb gondolkodásmód kialakítása, érzelmi intelligencia fejlesztése. A módszer a memóriára is jó hatással van, mert az érzelmi átéléssel és a képi látásmóddal könnyebben megy a tanulás, mivel mindkét agyfélteke dolgozik. Így a tudás élővé válik.
Az Euritmia Akadémia
Mivel egyre több Waldorf-óvoda és -iskola igényelte az euritmiatanárokat, szükségessé vált a képzés kialakítása Magyarországon. Scheily Mária, aki Bécsben és Svájcban sajátította el az euritmia módszerét, többéves külföldi gyakorlat után hazatérve, 1992-ben megalapította egy német kollégájával együtt a Magyar Euritmia Akadémiát. A négyéves képzés alatt a tanulók mind a művészi kifejezésmóddal, mind a pedagógiai módszer alapelveivel megismerkednek. Színdarabok, zeneművek koreografálása során a művészi kifejezés gazdag tárházával ismerkedhetnek meg, emellett az egyéni kifejezőkészséget, improvizációs kedvet is fejleszthetik, aminek a pedagógiai területen vehetik hasznát.
Több infó: Magyar Euritmia Akadémia
1065 Bp., Nagymező u. 30., 1. em. 1.
Waldorf.lap.hu
Antropozófia.lap.hu
Ezotéria.lap.hu
