Tűsarkú vagy balerina?

Lapos vagy magas?

Van, aki azt állítja magáról, tűsarkú cipőben jött a világra, és van, aki a pár éve hódító balerinacipők,
illetve a brazil tengerpartok világát idéző flipflop papucsok mellett teszi le a voksát.
De vajon melyik az ideális választás? Tényleg előnyös a lábunk egészsége szempontjából a teljesen lapos talp, és van-e bármilyen pozitív hatása a tűsaroknak?

Lapos talp

A nyár közeledtével újra népszerűvé válnak a lapos talpú, mokaszinszerű „mamuszok”.
Lábunkat göröngyös talajon való járásra „tervezték”, nem sima és kemény felszínekre. Ezt az összetett, teljes testünk súlyának többszörösét is elviselő szerkezetet 26 csont, 33 ízület és 107 szalag építi fel. Ezek azért alakultak ki, hogy szabadon mozogva elnyeljék a terhelést, de ezt a szerepet nem tudják egy szűk, merev talpú cipőbe zárva betölteni. Ízületek, inak, szalagok és más lágy részek bonyolult rendszere tompítja talajt éréskor az ütődést és segíti lépéskor a hatékony elrugaszkodást.

Ami jó…

• A lapos talpú cipő nem bontja meg testünk statikáját, megfelelően tág cipőben ujjaink szabadon mozognak, segítve járásunk harmóniáját, egyensúlyunk fenntartását.

• A mezítlábas járástól elszokott talpunknak kellő védelmet nyújtó betéten át az egyenetlenségek finoman masszírozzák talpunkat.

• Ha a lapos talp megfelelő támaszt nyújt, segít izmaink és így közvetetten testünk-lelkünk ellazításában. Nem véletlenül népszerűek ezek a cipők szabadidős tevékenységeknél.

Ami árt…

• A puha, alacsony felsőrészű cipők kevés támasztékot adnak. A városi élet szinte mindenkinél kisebb-nagyobb fokú boltozati problémához (lúdtalp, bokasüllyedés) vezet. Megfelelő betét nélkül a járás okozta ütődések tompítás nélkül „zúdulnak” az alsó végtagokon át gerincünkre. Ez különösen veszélyes nem megfelelően alápárnázott, vékony, kemény talp esetén. Sajnos pont ez a talpkiképzés jellemző a legtöbb lapos talpú lábbelire, beleértve a nyári papucsokat is.

• Megfelelő boltozat mellett is csökken a terület, ahol talpunk a talajjal érintkezik, így a kemény talp túlterhelést okoz megfelelő alátámasztás nélkül. Ne gondoljuk azonban, hogy a puha, hajlékony talp a megoldás! Ezek sem óvnak a betonon járáskor.

Legtöbbünk medencéje túlságosan előredől, köszönhetően annak, hogy csípőhajlítóink a sok üléstől megrövidülnek. Hasizmaink és farizmaink, amelyek ezzel ellentétes irányba húznák, azonban sokszor gyengék és megnyúltak. Ha ilyen a tartásunk, akkor gerincgörbületeink fokozottak, és fogékonyabbak leszünk a derék- és hátfájásra. A lapos talpú cipő beindíthatja vagy súlyosbíthatja ezen panaszainkat. Különösen igaz ez áldott állapotban, amikor a nagy pocak dönti a medencét előre.

Magas sarkú cipők

Kezdetben a nemes férfiak kiváltsága volt, mára a nőiesség és az elegancia szimbóluma lett. Mozgásszervi orvos szemével, de a hétköznapi ember számára is nyilvánvalóak a hátrányai. Ugyanakkor vitathatatlanul magasabbnak és vékonyabbnak látszanak benne a nők.

Ami jó…

• A megemelt sarok mellett a lábszár és combizomzat tónusa fokozódik, ami segíti a vénás vér visszaáramlását az „izompumpa” révén. Ez a hatás jótékony, azonban főként járáskor érvényesül.

• Sokan gondolják, hogy magas sarkúban a medence előrebillen, pedig ennek pont az ellenkezője igaz. Ruiz–Ibán kísérletükben bizonyították, hogy sarokemelés közben, bár testünk előredől, de pont ebből a helyzetből hozzuk vissza törzsünket a medence hátrabillentésével. Ez sokunkban csökkentheti a túlzott ágyéki gerincgörbületet, enyhítve annak terhelését. A feltételes mód azért van, mert testfelépítésünk különböző, és bizonyos izmaink görcsös rövidülése megakadályozhatja ezt, ilyenkor térdhajlítással kompenzálunk, ami azonban nagyon káros!

Ami árt…

• A test statikája megbomlik, súlyvonalunk előrehelyeződik. Az amerikai Mayo Klinika közleménye tudományosan bizonyítja, hogy a magas sarkú cipő viselése közben a térd terhelése jelentősen növekszik, elősegítve a kopás, azaz az arthrosis kialakulását, felgyorsulását.

• Az Achilles-ín (a vádliizomat sarokcsonton tapadó ina) megrövidül, ami sarokfájdalomhoz vezethet.

• A magas sarkú cipő nyilvánvalóan instabil, benne a lábunk enyhén befelé fordul, ami tovább növeli a bokaficam kockázatát. Ugyanakkor az enyhén magasabb sarok emeli a lábszárizmok tónusát, így stabilizálhatja bokánkat. Ez persze csak akkor igaz, ha megfelelően működnek és kellően erősek a bokát mozgató izmaink!

• A merev sarokrész vagy pánt a folyamatos irritáció miatt kellemetlen bőrkeményedéshez, később csontkinövésekhez vezet a hátsó ín tapadásánál.

• A lábfej terhelése jelentősen megnő, a szűk, elvékonyodó kiképzésű orr-részbe bepréselődnek a lábujjak. Ez bütykösödéshez, kalapácsujj kialakulásához vezet. Nem véletlen, hogy bütyökműtétet szinte csak nőkön végeznek! A lábfej összenyomódása miatt bizonyos idegek nyomása helyi fájdalmat okozhat.

• A sarok és a lábfej különválása megszünteti a lábat kímélő átgördülést, a boltozatok elvesztik tompító szerepüket a sarok földet érésekor.

• Ne gondoljuk azonban, hogy ez csak a tűsarokra igaz! A széles, magas sarok téves biztonságérzetet és kényelmet biztosít. Így hosszabban hordjuk és több káros hatását „élvezzük”.

Milyen az ideális sarokméret?

Ez függ testfelépítésünktől, de általánosságban elmondható, hogy itt is az arany középút a helyes.
Ez kb. 2-3 centiméteres saroknak felel meg. Fontos a megfelelő alápárnázott betét, ha boltozati problémánk van, akkor a haránt- és bokaemelő gyógybetét.
A sarkunkat fogja megfelelően, de ne legyen túl kemény. A felsőrész anyaga legyen puha, bőrbarát, szellős. Ebben az esetben mindkét cipőfajtának főként az előnyeit élvezhetjük!

www.izulet.hu
www.derekfajas.hu

Cipő.lap.hu »
Ortopédia.lap.hu »
Lúdtalp.lap.hu »