Életmód

Visszértágulat

A visszértágulat (varikozitás) napjaink egyik legjellemzőbb betegsége, és előfordulásának gyakorisága várhatóan a jövőben sem csökken, hiszen a modern ember "ülő" életmódja kifejezetten bővelkedik a varikozitás rizikófaktoraiban. A statisztikák szerint a férfiak ötödénél és a nők felénél alakul ki - akár komplikációkkal járó - visszértágulat.

Visszértágulat – tünetek és rizikófaktorok

A visszértágulat a vénabillentyűk elégtelen működése következtében jelentkezik az arra genetikailag hajlamos személyeknél. A betegség kialakulása és súlyossága számos rizikófaktor függvénye, de a rizikófaktorok megléte önmagában még nem vezet visszértágulat kialakulásához.

 

Rizikófaktorok:

– terhesség idején a szervezet hormonháztartása megváltozik, a vénák rugalmassága csökken, illetve a vérnyomás a vénákban megnő (nagyobb nyomás a medencénél levő vénáknál), így a vénák túlságosan kitágulnak és a vénabillentyűk elégtelenül működnek

– a fogamzásgátló tabletták szedése illetve a menopauza idején alkalmazott hormonterápiák is a fent leírt tüneteket idézik elő – a fizikai nyomás kivételével

– az elhízás és a zsírszövetek felhalmozódása akadályozza a vénás keringést, és a vénák kitágulásához vezet

– lúdtalp illetve a vázizomzat struktúráját érintő egyéb elváltozások

– nem megfelelően kezelt törések illetve az alsó végtagok sérülése

– szűk illetve magas sarkú cipő használata

– sok állással illetve üléssel járó életmód

– a medence környékén kialakuló gyulladásos illetve daganatos folyamatok, amelyek a vénákra fizikai nyomást gyakorolva akadályozzák a szabad vérkeringést az alsó végtagokból

 

Tünetek

Kezdetben a visszértágulat apró, kanyargós kitüremkedés formájában jelentkezik az alsó végtagon. Akár már serdülőkorban is megjelenhet, és harmincéves kor körül egyre határozottabban láthatóvá válik. A legtöbb páciensnél először csak esztétikai problémát okoz. A visszérproblémák esetleges kialakulására utaló első jelek lehetnek: az ún. „nehéz-láb” érzés, (különösen hosszan tartó állást követő) fájdalom, izomgörcs, égető vagy enyhén szúró érzés, duzzadt végtag. Ha a testünk által küldött első figyelmeztető jeleket nem vesszük komolyan, később súlyos komplikációk alakulhatnak ki.

 

Tippek a visszértágulat megelőzésére illetve kezelésére

– A visszértágulat kialakulásának megelőzésére illetve a már kialakult varikozitás kezelésére az egyik leghatékonyabb módszer a kompressziós harisnya használata, amelyből sokféle vastagságú/erősségű kapható (fiatalabb korban 40-80 den-es, idősebb korában akár 120-140 den-es harisnya viselése ajánlott). A harisnyák az alsó végtagra – és a vénákra – egész nap egyenletes nyomást gyakorolnak.

– Az E-, K- és C-vitamin erősíti a véredények falát és csökkenti áteresztő képességüket

– Az egészséges, normál testsúly megőrzése nagyon fontos. Elhízás esetén az alsó végtagok keringése jelentősen romlik, elősegítve a visszérproblémák jelentkezésének kedvező duzzanatok illetve gyulladások kialakulását. A túlsúly egyébként a szív- és keringési rendszer egészére nézve komoly kockázati tényező, hiszen a vér normálisnál magasabb lipid, koleszterin és triglicerid szintje növeli az érelmeszesedés kockázatát. A szklerotikus plakk a vénák és artériák keresztmetszetének csökkentésével akadályozza a szabad vérkeringést és akadályozza a vénabillentyűk működését.

– Lúdtalp esetén konzultáljunk ortopéd-specialistával (használjunk megfelelő lúdtalpbetétet illetve ortopéd cipőt)

– Kerüljük a forró vízben való fürdést (kádban, fürdőben vagy szaunában a magas hőmérséklet hatására a vénák jelentősen kitágulnak, ami keringési zavarokhoz vezethet).

– Hordjunk kényelmes cipőt, amelynek sarka 5 cm-nél nem magasabb

– Kerüljük a hosszú ideig tartó egyhelyben való állást vagy ülést. Ha erre munkánkból adódóan (például hosszú repülőút) nincs lehetőség, rendszeresen mozgassuk meg végtagjainkat 10-15 perces sétával. Ha csak lehetséges – még munka közben is – tartsuk lábunkat vízszintes helyzetben.

– Sportoljunk rendszeresen. Minél többet használjuk lábizmainkat, és minél kevesebbet ülünk egy helyben, annál kisebb a valószínűsége a visszértágulat kezdeti kialakulásának. Az aerob mozgás a szív- és érrendszer számára más szempontból is hasznos – különösen egészséges például a tornázás, úszás, kerékpározás vagy futás.

– Vegyünk vizes váltófürdőt, vagy legalább zuhanyozzuk le hideg vízben alsó végtagjainkat.

– Szakértő masszőr által végzett, a vérkeringést és nyirokrendszert megfelelően stimuláló masszázs is nagyon hasznos.

– Használjunk megfelelő készítményeket – például Venotrex® emulziót – a visszértágulathoz vezető problémák megelőzésére illetve a már kialakult panaszok kezelésére.

 

Venotrex®

A Venotrex® emulzió hatékony és kíméletes megoldást kínál a fáradt, elnehezült lábak ápolására. Segíti a hosszan tartó állás vagy ülés után a vénás keringés helyreállítását, enyhíti a lábakban érzett fáradtságot, „nehéz-láb” érzést, szúró fájdalmat, görcsöt (különösen éjjel) vagy duzzanatokat.

Egyedi emulziós formulájának és aktív troxerutin hatóanyagának köszönhetően a Venotrex® a bőrön keresztül eljut a mélyebben fekvő szövetekig, erősíti az érfalakat és növeli az érfalak rugalmasságát. A troxerutin segít megelőzni a „seprűvénák” kialakulását a combon illetve a lábszáron; a készítményben található méhviasz (Cera alba) a bőrt lággyá és rugalmassá teszi, míg a lanolin hidratálja és táplálja.

Látogass el honlapunkra!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top