 |
| Dr. Fülöp István |
Egy új emberi élet elindulásának alapvető feltétele egy érett petesejt és egy termékenyítőképes hímivarsejt találkozása, egyesülése. Amennyiben ezen feltétel valamilyen zavar következtében nem teljesül, a várva várt gyermekáldás elmarad. Orvosi értelemben akkor beszélünk meddőségről, ha rendszeres, védekezés nélküli házasélet ellenére terhesség egy év alatt sem következik be. A reproduktív korú házaspárok mintegy 85%-ában a terhesség spontán, nagyobb nehézség nélkül bekövetkezik, a fennmaradó 15% esetében viszont valamilyen asszisztált reprodukciós eljárás kezdeményezésére van szükség a gyermekáldás teljesüléséhez. A következőkben azokat a tényezőket tárgyalom, amelyek életünk teljesen természetes részévé váltak, ám – sokak számára ismeretlenül – veszélyforrásai a férfi és női reproduktív képességnek.
Teljesítményorientált világban élünk, ahol az elismert társadalmi értékek a felhalmozás, anyagi gyarapodás, illetve az egyéni kiteljesedés irányába tolódtak. A megnövekedett munkaigények, a nagyobb társadalmi elvárások azt eredményezik, hogy a családalapítás és utódnemzés – mint a férfi- és női lét alapvető célja – háttérbe szorul olyan „álcélok” mögött, mint az önmegvalósítás, karrierépítés, külföldi tapasztalatszerzés, több diploma, egzisztenciaépítés. A hajszolt életvitel, a stresszes munka és ezek következményei, mint a dohányzás, mozgásszegény életmód, elhízás és szénhidrátanyagcsere-zavarok, jelentős kockázati tényezők a meddőség kialakulásában mind férfiak, mind nők esetében. Ezen túlmenően csökken a párok egymásra figyelése és a pszichés ráhangolódás a családtervezésre. Praxisomban nemegyszer találkoztam olyanokkal, akik azzal kerestek fel, hogy nem sikerül teherbe esniük, majd a kikérdezés és kivizsgálás során fény derült arra, hogy a pár valójában egészséges, csak a stressz okozta pszichés blokk, illetve időhiány következtében egyszerűen nem történt meg a megfelelő számú együttlét.
| A nyári szünet után újra indul a Nők Lapja Cafe Klub Somával! Témánk ezúttal a meddőség és egyéb akadályok a gyermekvállalásban – ezek lelki háttere, (meg)oldása. Bővebb információért katt ide! » Egy kis szerencsével belépőjegyet nyerhetsz! Játssz velünk! » |
A nőket is érintő elvárások, a munkahelyi követelményeknek való megfelelés és a karrierlehetőségek következtében az első terhességvállalás anyai életkora kitolódott. A szülési életkorra vonatkozó biológiai ajánlás – azaz az ideális reprodukciós kor – 20-25 év. Ezzel szemben manapság ha egy szülészeten 2-sel kezdődik egy szülőnő életkora, az már ritkaságszámba megy. A fokozódó társadalmi elvárások, a stressz emelik a nők prolaktinhormon-szintjét, ami gátolja a teherbe esést, és stresszaktivált meddőséghez vezet. Amikor a kívánt teherbe esés nem történik meg, az további pszichés gát a terhesség bekövetkeztében.
Férfiak esetében a fentiekben tárgyalt romló általános egészségügyi helyzet, negatív technikai hatások és túlhajszolt életmód következtében romlik a spermalelet. Míg a normál spermalelet a WHO meghatározása szerint néhány évtizede még 60 millió/ml volt, ezt az értéket mára már 20 millió/ml-re csökkentették, így követve a társadalomra jellemző általános spermaleletértékeket. Ha a néhány évtizede elfogadott értékek élnének ma is, ennek alapján a társadalmunk férfinemzedékének nagy százalékát nemzőképességében sérültnek kellene tekintenünk.
Sokak talán nem is tudják, hogy az olyan technikai vívmányok, mint a mikrohullám is, kedvezőtlenül befolyásolják a férfi megtermékenyítőképességét. Egyes vizsgálatok egyértelműen kimutatták ugyanis, hogy a telefon és más mikrohullámmal vezérelt készülékek egyértelműen negatív hatással vannak a spermiumtermelő szövetre.
Talán kevesen hallottak róla, de a divat, a napjainkban divatos ruházkodási szokások is rányomják bélyegüket szaporodási képességünkre. A férfiak szoros alsónadrágja is ilyen veszélyforrás. A természet nem véletlenül alkotta úgy a heréket, hogy azok a testen kívül helyezkednek el, ugyanis azok normális működéséhez a belső testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérséklet az ideális. A szoros alsónemű ugyanis felhúzza a heréket a testhez, ezáltal „fűti” azokat, s így hozzájárul a romló spermalelethez. Hasonló „fűtő”-tényező az autókban egyre szélesebb körben elterjedő ülésfűtés vagy a testkultúra keretében teret hódító szauna.
Nők esetében rendkívül divatosnak számít manapság a csípőnadrág, a rövid kabát. A következményekkel azonban nem sok divatcég dicsekszik: a gyakori deréktájéki fájdalmak, felfázás, kismedencei gyulladások összenövéseket okoznak, ami jelentősen befolyásolja a nők teherbeesési képességét.
A fentiekben tárgyalt tények után nem meglepő, hogy az orvostudomány humán reprodukcióval foglalkozó ága egyre nagyobb teret hódít. Egyre több a meddő pár és egyre több a kései korosztályban fellépő gyermekvállalási szándék, így egyre nagyobb szerep jut a humán reprodukcióval foglalkozó intézményeknek.
