Az izzadás fontos élettani folyamat, hiszen szabályozza a testhőmérsékletet és egyensúlyban tartja a só- és vízháztartást. Ám az izzadság gyorsan lebomló, magas fehérjetartalmú váladék, amely a bomlás során kellemetlen szagot áraszt, s a dezodorok feladata, hogy ezt a szagot semlegesítsék. Arról azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy a dezodorok és a parfümök mesterségesen előállított kémiai anyagokból készülnek, amelyek a bőrünkön át felszívódva bekerülnek a szervezetünkbe, és ott könnyedén reakcióba léphetnek a szöveteinkkel.
Reflektorfényben az alumínium
A dezodorok mellrákot okozhatnak – ez a hír évekkel ezelőtt röppent fel Amerikában, ahol egyes kutatók kapcsolatot véltek felfedezni a hónaljápolási szokások és a mellrák kialakulása között. Állításuk szerint azok a nők, akik rendszeresen használnak dezodoros stifteket, nagyobb eséllyel lesznek mellrákosak, mint azok, akik nem. A dezodorok – mint gyakorlatilag minden más termék is a piacon – különböző tartósítószereket és alumíniumot tartalmaznak, s ugyanezeket a tartósítószereket mutatták ki az emlődaganatokban is. A hír hallatán több ország független kutatói is kiterjedt vizsgálatokba kezdtek, s több mint kétezer rákos melldaganattól szenvedő nőt vizsgáltak meg, összehasonlítva tisztálkodási szokásaikat más, egészséges nőkével. Ekkor került reflektorfénybe az alumínium hatása.
Lerakódik és felhalmozódik
Az alumíniumsók úgy gátolják az izzadást, hogy összehúzzák a pórusokat, így azok nem tudnak kiürülni. Bőrirritáló hatásuk lehet: egyes kutatások szerint az alumínium egy idő után eltömíti a pórusokat, majd lerakódik és felhalmozódik a mell szöveteiben, és növeli a mellrák kialakulásának esélyét, mert képes kötődni a szervezet ösztrogénreceptoraihoz. Mivel az ösztrogén szerepet játszik az emlődaganat képződésében, minden, az emlőbe bejutó ösztrogénhatású vegyület potenciálisan rákkeltő hatású. Az alumíniumvegyületek különösen a hónalj borotválása utáni dezodorhasználat során képesek könnyen átjutni a bőrön.
A paraben is méreg?
Egy brit tanulmány szerint is van kapcsolat a dezodorok használata és bizonyos mellrákfajták kialakulása között. A kutatók mindezt arra alapozzák, hogy egyes emlődaganatokban nagy mennyiségben találtak olyan kémiai tartósítószereket, amelyeket a gyógyszer-, a kozmetikai és az élelmiszeripar alkalmaz. A tanulmány szerint egy bizonyos POH- (para-hidroxi-benzoesav, paraben) alapú dezodor használata és a mellrák előfordulása között fedezhető fel összefüggés – márpedig szinte nincs olyan kozmetikai termék, amely ne tartalmazná ezt az anyagot. A parabenről eddig is ismert volt, hogy hasonlóan hat a szervezetre, mint a mellrák kifejlődésében szerepet játszó ösztrogénhormon. Ráadásul a kutatók szerint a rákos daganatok nagy része az emlőnek a hónaljhoz legközelebb eső részében fejlődik ki, amiből szintén következtetni lehet a dezodorok káros befolyására.
Hogy mi ebből az igaz?
A mellrák és a dezodor közti kapcsolatot vizsgáló kutatások tulajdonképpen nem bizonyították be egyértelműen az összefüggést a két dolog között, de megcáfolni sem tudták azt. Az elmúlt években ennek ellenére Amerikában és Nyugat-Európában több dezodorból is kivonták az alumíniumot, vagy csökkentették annak mennyiségét. A magyar szakemberek szerint a nálunk kapható stiftek nagyobb százalékában még található alumínium, de állítólag a dezodorainkban lévő mennyiség nem káros egészségünkre. Ez akár megnyugtató is lehetne, ám a legtöbb kozmetikai szer tartalmaz tartósítószert – ezeknek pedig eddig kevesebb mint a felét vizsgálták be biztosan.
Természetes, veszélytelen megoldások
A natúrkozmetikumok megoldást jelenthetnek. A természetes dezodorok – legyenek ásványi só vagy egyéb növényi összetevő alapanyagból – a már testből távozott váladékkal kerülnek reakcióba, és semlegesítik azok kellemetlen szagát, vagy elnyomják különféle illóolajok segítségével. Legalkalmasabb erre egyébként a zsálya, a levendula és a citromfélék.
Forrás: Meglepetés »
