Jeffrey Glenn, a Stanford Egyetem munkatársa elmondta, hogy a vírus szaporodásához kulcsfontosságú fehérjét azonosítottak, valamint több kisebb molekulát, amelyek képesek a sokszorozódás gátlására.
“A vegyületek, melyeket felfedeztünk, a potenciális gyógyszerek új csoportját jelentik, specifikusan azt akadályozzák, hogy a vírus berendezkedjen a májsejtekben” – magyarázta Glenn. A vírus ugyanis új struktúrát alakít ki a megfertőzött sejtben, ahol sokszorozódik, az új vegyületcsoport viszont e szerkezet kiépítését akadályozza.
A kutatók bejelentése szerint a vegyület származékaival a preklinikai és az állatkísérleteket követően, 18 hónapon belül megkezdik az első humán próbákat is.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint világszerte 170 millió, hepatitisz-C-vel fertőzött ember él. A vírus vérrel adódik át, és az évek során májzsugorhoz, valamint májrákhoz vezethet. A fertőzöttek jelenlegi legjobb kezelési módja az interferon és ribavirin együttes alkalmazása, a koktél azonban toxikus, ráadásul az esetek kevesebb mint felénél hatásos.
