| Az alvászavarok napjainkban népegészségügyi problémát jelentenek, hiszen a felnőtt lakosság 50%-a panaszkodik az álmatlanság tüneteire, 10%-uk pedig klinikailag is inszomniában szenved. Az érintettek köre egyre szélesedik: kutatások bizonyítják, hogy már a gyermekek között is egyre gyakoribb az alvázavar előfordulása. |
Dr. Novák Márta, egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alvásmedicina Munkacsoport és az I. Belgyógyászati Klinikán működő Alvásdiagnosztikai Laboratórium vezetője szerint az elégtelen alvásnak akár végezetes következményei lehetnek. Kapcsolat mutatható ki az alváshiány, az egyes alvászavarok és a következményes betegségek között”.
Az „Alvás Világnapja” rendezését az Alvásmedicina Világszervezete kezdeményezte a tavaszi óraátállításhoz kapcsolódóan. Céljuk, hogy az egész világon felhívják a figyelmet az alvás fontosságára. Idén március 19-én ünnepeljük „Aludj jól és maradj egészséges!” mottóval.
Az alvásgyógyítás egy viszonylag új tudományág, világszerte is csak néhány évtizedes múltra tekint vissza. Az alvási problémák egyik formája a kialvatlanság. Inszomnia esetén megnő a hangulatzavarok, szorongásos tünetek, alkoholizmus vagy öngyilkosság kockázata. Okozhat munkaképesség csökkenést, de a közúti balesetek kockázatát is növeli. Az alvásfüggő légzészavarok (hangos horkolással járó légzésszünetek) alkotják a problémák másik nagy csoportját. Ebben az esetben megugrik a magas vérnyomás, stroke és infarktus kockázata, rontja a cukor-anyagcserét, de okozhat depressziós tüneteket, memória és koncentrációs zavarokat, szexuális zavarokat is, tehát jelentős egészségi rizikófaktornak számít. A horkolás mellett fő tünete a nappali álmosság. Ez a betegség a felnőtt lakosság 4-10%-át érintheti, idősebb korban még magasabb a gyakorisága.
Az alvási problémák már gyermekkorban számos betegségnek, kórállapotnak állhatnak a hátterében. Az alvászavar szerepet játszhat a magasvérnyomás kialakulásában, a szív izomzatának kóros megvastagodásában és ritkán egyéb súlyos szív- és érrendszeri elváltozásokban. Alvási zavarok állhatnak a gyermekkori hiperaktivitás, tanulási zavarok, viselkedési problémák nappali álmosság, figyelemzavarok hátterében. Számos gyermeket érint az éjszakai bevizelés, a fejfájás, táplálkozási zavar, amelynek egyik oka szintén alvászavar lehet.
Idősek esetében gyakran az orvosok sem ismerik fel azt a biológiai és pszichés ártalmat, amit az elégtelen alvás okoz. Sokan gondolják, hogy az idős embereknek kevesebb alvásra van szükségük, illetve hogy az is rendben van, ha többet alszanak az átlagosnál. Ez tévhit: az alvás pihentető, regeneráló funkciója az egészséges öregedés egyik alapvető feltétele. Az időskori alvászavarok gyakorisága egyébként meghökkentően magas. A 65 éven felüli korosztályban minden 3. személy rossz alvónak tartja magát, és 40%-uk altatót szed.
Az alvászavarok szűrése, megelőzése és kezelése gyakran az alapellátásban, a családorvosi rendelőben kezdődik, de szükség esetén szakorvosokhoz fordulhatunk vagy alvásrendelésekre is elmehetünk. Az alvásmedicina multidiszciplináris terület, tüdőgyógyászok, ideggyógyászok, pszichiáterek, belgyógyászok, fül-orr-gégészek, családorvosok, gyermekgyógyászok, fogorvosok foglalkoznak vele. Hazánkban egyedülló módon a Semmelweis Egyetemen már évek óta zajlik egy választható „Alvásmedicina” kurzus, mind magyar, mind angol nyelven, mely igen népszerű a hallgatók körében. Remélhetőleg ez is hozzájárul majd hosszútávon a magyar lakosság alvászavarainak megelőzéséhez és kezeléséhez.
