A mandula az immunrendszer része, amely a szájon át – akár légúti, akár táplálkozás útján – bekerülő fertőzésektől védi a szervezetet. Csak akkor veszik ki, ha ezt a feladatát már nem tölti be, illetve még önmaga betegséget is okoz – mondja dr. Tóth Krisztina klinikai főorvos, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika fül-orr-gégészeti aneszteziológiai vezetője, a Fül-orr-gégészeti Klinika orvosa.
Hogy mik ezek a betegségek?
– Az évente előforduló, magas lázzal járó tüszős mandulagyulladás, a légzési problémák, a horkolás, amely gyermekeknél és felnőtteknél is előfordul – az előbbiek esetében azzal jár, hogy nem kapnak alvás közben levegőt, így nemcsak horkolás, de légzéskimaradás is fellép. Ez oxigénhiányhoz vezet az agyban, aminek következtében nem úgy fejlődnek, a teljesítményük is csökken: napközben fáradtabbak társaiknál. Leggyakrabban azonban az állandó gyulladás és a gócbetegségek vezetnek a műtéti beavatkozás szükségességéhez.
Műtét nélkül
Dönthetünk persze úgy is, hogy a tünetek fellépése esetén sem szabadulunk meg a mandulától, azonban a doktornő szerint ennek súlyos, akár halálos következményei is lehetnek.
– Életveszélyes szövődmény például a mandulatályog, amelybe bele is lehet halni, de okozhat vesemedence-, ízületi, illetve szívizomgyulladást, a szemben szivárványhártya-gyulladást, emellett bizonyos esetekben bőrgyógyászati betegséget is. Antibiotikumokkal a nagyon súlyos szövődményeket ugyan meg lehet előzni, de attól még rejtett gócbetegségeket továbbra is okozhat a mandula, valamint lehet olyan állapota a szervezetnek, amikor az antibiotikum nem biztos, hogy megment a szövődménytől, így ez sodorja veszélybe a beteget.
A műtét legveszélyesebb szövődménye az utóvérzés
Statisztikák persze léteznek, amelyek a fatális szövődmény lehetőségét mérik.
– Egy német tanulmány szerint körülbelül 37 ezer műtétre esik egy szövődmény, míg egy másik felmérésben ez az arány: 50 ezer beavatkozásra jut egy szövődmény – mondja dr. Tóth Krisztina. – Szövődmények voltak, vannak és lesznek, igyekszünk minden esetet átbeszélni, hogy ne legyen ebből gond, de sajnos így is megeshet a baj.
Veszély persze több van: az utóvérzés mellett előfordult olyan eset is, amikor orrmandulaműtét után aspirált a gyermek: egy orrmanduladarabot belélegzett, és az elzárta a légcsövét.
Az altatásnál problémát okozhat a korábban még nem ismert gyógyszerérzékenység, illetve a gyermek, ha túl mélyen alszik, és nincsenek meg a normális reflexei, egy kisebb műtétbe is „belefulladhat”, félrenyelhet, hátraeshet a nyelve – osztja meg velünk a veszélyeket a főorvos.
Betegtájékoztató és konszenzus
A fatális utóvérzés gyermekeknél gyakoribb, mert kevesebb a keringő vérvolumen, és annyi vérveszteség, amennyi egy felnőttet még nem visel meg, egy gyermeknél hamarabb okozhatja a keringés összeomlását.
A Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti Klinikáján évente 7-800 mandulaműtétet végeznek el, ezek többségét gyermekeken. Nagy részük orrmandulaműtét, amely ugyan szintén nem kockázatmentes, de kevesebb vérzéses szövődményt okoz.
– Fatális szövődmény – 32 éve, amióta ott dolgozom – még nem fordult elő – állítja a doktornő. – Nagy gondot fordítunk arra, hogy mind a szülő, mind a gyermek megfelelően tájékoztatva legyen. A gyermeknek természetesen a maga színvonalán és értelmi szintjén mondjuk el, de neki is fontos tudnia, hogy mi történik vele. A felnőttnek mindent elmondunk, ehhez egy olyan betegtájékoztatónk van, amelyben minden lehetséges szövődmény le van írva, és az interneten is elérhető. Bármilyen kérdés felmerül a szülőben, arra választ kell kapnia. A műtét előtt egy részletes kivizsgáláson megy keresztül a gyermek, amely magában foglalja a laborvizsgálatot, konzultálunk a gyermekháziorvossal, hogy mi a véleménye, és konszenzus alapján döntünk a műtétről. Természetesen a szülőt is megkérdezzük: ha ő úgy dönt, hogy nem szeretné, akkor nem végezzük el a műtétet. A műtét után egy napot kell bent maradni a klinikán. Minden szülő figyelmét külön felhívjuk arra, hogy a műtétet követő két hétben a klinika 20-30 km-es körzetét ne hagyják el. A betegnek vérzés esetén a lehető leghamarabb olyan helyen kell ellátást kapnia, ahol ehhez minden feltétel adott.
Az ilyen tragédiák után mindig csökken a mandulaműtétek száma egy rövid időre, mert a szülők nem mernek rá vállalkozni. Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ adatai szerint Magyarországon 2009-ben 22 421 mandulaműtét volt, ennek közel negyede, 5160 Budapesten.
Jogi lehetőségek
Ma már a kórházakban a hozzátartozók – első körben – felvehetik a kapcsolatot a betegjogi képviselőkkel, amennyiben úgy érzik, hogy a kezelés során nem megfelelően járnak el az orvosok, vagy az ő hibájukból történt a végzetes vagy maradandó károsodást okozó szövődmény. A betegjogi képviselők feladata, hogy mediátorként lépjenek fel a kórház és a hozzátartozók között a vitás esetekben. Amennyiben nem tudnak megegyezni a felek, általában ezután fordulnak ügyvédhez a hozzátartozók, és indítanak pert a kórház ellen.
– Ez alapvetően egy kártérítési per. Bizonyítani kell, hogy egyrészt bekövetkezett a károsodás, másrészt bizonyítani kell, hogy felróható módon idézte elő az orvos, ő okozta a károsodást, és hogy a két dolog között – tehát a kár és az ő magatartása között – van okozati összefüggés – mondja dr. Hildenbrand Katalin ügyvéd.
A bíróság minden körülményt igazságügyi orvosszakértő segítségével vizsgál, hiszen előfordulhat, hogy más miatt hal meg a beteg, és az bizonyítható – például nem tartotta be az orvosok által előírt szabályokat –, ez pedig nyilván nem a kórház vagy az orvos felelőssége. Ez hosszadalmas eljárás, és a bíróság nincs könnyű helyzetben, amikor minden körülményt vizsgál.
– Ez nehéz, rögös út, mindig a szülő és a hozzátartozó van nehezebb helyzetben, ugyanis nem ők voltak bent a műtőben, nem látnak bele a papírokba, hiszen a műtétet megfelelően kell dokumentálni is – jegyzi meg szakértőnk.
Az Ügyvédek Lapjában nemrég megjelent cikk szerint tízből négy esetben marasztalja el a bíróság a kórházat, ilyenkor a kórházat biztosító intézet fizet kártérítést a beteg hozzátartozójának. Súlyosabb esetben – ha megállapítható az orvos felelőssége – ellene büntetőjogi, illetve munkajogi eljárás is indulhat.
