Soma Mamagésa: Hameri szemlélet a rákgyógyításban

Dr. Ryke Geerd Hamer Forrás: Wahrheiten.org

Sokat hallottam már Hamer doktorról és az ő nevéhez fűződő új medicináról, de most végre el is jutottam egy kétnapos, úgynevezett hameri képzésre. Nagyon információgazdag anyag volt. Egészen új szemlélet a rákról, a ráknak megfelelő fajsúlyú betegségekről (reumák típusai, szívinfarktus, SM, azaz sclerosis multiplex stb.) és azok gyógyításáról. Ő nem a test-lélek egységéről beszél, hanem a test-lélek-agy egységes működéséről, ugyanis az érzelmi traumák, stresszek, amiket dr. Hamer DHS-nek, egy speciális érzelmi sokknak nevez, azonnal lenyomatot hagynak az agyban, amit egy hozzáértő a CT-felvételen azonnal lát, és azt is, hogy a betegség mely fázisában van a páciens. Szerinte két fő fázisa van a betegségeknek az érzelmi trauma, stressz után (merthogy ez elengedhetetlen a betegség megjelenéséhez). Az egyik a konfliktusaktív fázis, ami többnyire tünetmentes, illetve olyan tünetekkel jár, amelyekre kevés figyelmet fordítunk. A másik a konfliktusfeloldási vagy gyógyulási fázis, ekkor jelennek meg nagy többségében a tünetek, ekkor a kialakult daganatok egy része lebomlik a mikrobák (baktériumok, vírusok, gombák) segítségével, illetve lebomlanának, ha hagynák őket öngyógyulni.

Na most, a hagyományos orvoslásban itt szokták elkezdeni az államilag kötelezően előírt protokollt, ami általában: 6 kemoterápia, műtét, utána megint 6 kemoterápia és 25 sugár. Hamer azt mondja, hogy a kemoterápia és a sugár csak árt a gyógyulásnak. Az előbbi, bár leállítja a sejtszaporodást (bizonyos típusú daganatoknál még le sem állítja), de nemcsak a daganatos sejteket, az épeket is. Az utóhatása másfél-két évig is eltart, közben tönkreteszi a kapilláris rendszert, memóriazavarokat okoz, és még egy csomó más tünettel is jár. De a lényeg, hogy többnyire akkor nyúlnak be a folyamatba, amikor már elindult a gyógyulás. Kemó és sugár nélkül (amit Hamer teljesen elvet) izzadságon, váladékokon keresztül (attól függően, milyen szervhez tartozik) távozik a szervezetből a daganat (egy része, ez csak az endo- és újmezodermális daganatokra igaz), de csak abban az esetben, ha az érzelmi stressz, trauma feloldódik, és nemcsak lelki, hanem a fizikai szinten is. A kemós kezelések után 1,5-2 évvel a statisztika szerint a betegek 70%-a meghal. (Pont, mire kitisztulna a szervezetéből.) Hamer 85%-os sikerességgel gyógyít évtizedek óta daganatos betegeket, viszont Európában szinte mindenütt tiltólistán van. Amit ő tanít, az illegális, viszont mégis mindenütt terjednek a tanai, nő a követőinek a száma, mert megtapasztalták, hogy működik a módszere. A 72 éves férfi elméletével komoly gazdasági (gyógyszeripari) érdekeket sért, amit nyilvánvalóan nem néznek jó szemmel.

Hamer az elméletét új germán medicinának nevezte el. Az a nézete, hogy a betegségek a természet értelmes, különleges biológiai programjai, nem pedig karmikus „büntetések”. A lélek-agy-szerv összefüggés teljes mértékben nyomon követhető, objektíven vizsgálható. Minden agyi terület vagy agyi relé (kapcsolódási pont) egy bizonyos szervet vagy szövetet irányít. Az, hogy az adott szerv a konfliktus sokkra növekedéssel (tumorképződéssel), szövetvesztéssel vagy funkciókieséssel (cukorbetegség, hallásvesztés stb.) reagál-e, az érintett agyi területtől függ (agytörzs, kisagy, nagyagyvelő vagy agykéreg). Hamer ezek után képes volt úgy feltérképezni az agyat, hogy meghatározott konfliktushoz meghatározott agyi területet kapcsolt. (Például akinek döntési konfliktusa van, nem tudja, kihez, mihez tartozik, társadalmon, családon, kapcsolaton, munkahelyen belül, bárhol is, de azt éli meg, hogy bizonytalan abban, hogyan döntsön, mi vagy ki mellett álljon ki [persze önmaga mellett kellene], tehát ez egy identitászavar is. Ez a végbél problémáiban jelenhet meg, kisebb esetben aranyér formájában, súlyosabb esetben végbélrákként. A végbél az ektodermális szakaszhoz, azaz az agykéreg állományához tartozik.)

Az agy és a mikrobák között összefüggés van, ami azért fontos, mert az adott agyi területen kimutatható az érzelmi sokk (ami a betegséget okozza), és az adott agyi területhez adott mikroba, azaz gomba, baktérium és vírus tartozik. (Agytörzs – endoderma – gombák, mikobaktériumok; kisagy – mezoderma – baktériumok; nagyagy velőállománya, agykéreg, új mezoderma, ektoderma – vírusok.) És a gyógyulási fázisban az adott területhez és betegséghez tartozó mikroba bontja le a gyógyulási folyamatban a daganatot – már ha nem kezdik el kemóval szétbarmolni. Például az emlőmirigyráknál, amely a kisagyhoz, tehát a mezodermához tartozik, a TBC-baktérium bontja le a daganatot, amely a mellbimbón keresztül távozik (bűzös lé formájában), és az izzadáson keresztül. A prosztatadaganatnál szintén a TBC-baktérium bont. A méhnyakráknál a humán papillomavírus segít a gyógyulásban, bontani vagy helyreállítani a szövetállományt. Ez ellen adnak védőoltást, ami óriási hiba, mert ezek a mikrobák nem véletlenül alakultak ki, nem a szervezet ellenségei (ami ellen oltani kell), hanem a segítői. Azt mondja Hamer, hogy az oltások nagy többsége nem segít, hanem árt.

Hamer: „Az oltások nagy többsége nem segít, hanem árt”

Hamer azt mondja, ez nem egy módszer, hanem szemlélet, és ezen belül mindenki azzal a módszerrel dolgozzon, amiben otthon van. (Ez lehet pszichoterápia, kineziológia, transztechnikák, pszichodráma stb.) A lényeg, hogy minden kezelést didaktikusan kell elkezdeni, vagyis ismernie kell a páciensnek a hameri alapokat, vagyis mondja el neki a gyógyító a lényeget, és azt, hogy az ő problémájához milyen érzelmi konfliktus járul, és az ő betegségének mi a menete, mik a fő fázisai. Ezután fel kell tárni az érzelmi traumát (ezt ő Dirk Hamer-szindrómának nevezte el a fiáról és magáról, ez a DHS) a legutolsó eseményhez visszamenve, amely ezt kiváltotta. Ez lehet néhány hónap, de vissza lehet menni tovább is, Hamer azt mondja, érezni fogjuk, meddig szükséges. De legfőképp az „itt és most”-ban kell dolgozni, és nemcsak a lélek szintjén, hanem a fizikai síkon egyaránt, tehát a valóságban is meg kell oldani az adott problémát! Csak akkor szabad belemenni az adott érzelmi probléma újraélésébe, ha a konfliktus újbóli átélése nem aktiválja a daganatképződést, mert például az endodermális betegségeknél az érzelmi trauma újraélésével növekszik a daganat is. Hamer azt tapasztalta, hogy a daganat nagyságát az átélt érzelmi sokk szubjektív nagysága és időbeni elhúzódása határozza meg. Át kell beszélni a pácienssel a visszaesési lehetőségeket az összes tünetlehetőséggel együtt, úgy, hogy közben oldani kell az ezen levő feszültséget, mert az áttétek a betegségtudattal járó újabb érzelmi sokkokból, traumákból lesznek.

Van olyan eset, amikor ő maga is javasolja a műtétet, illetve szteroidok adását, de ezt is egészen más módon, mint ahogy a hagyományos orvoslás előírja. Például azt mondja, hogy a petefészek- és heretumornál azért nem szabad a kezdeti stádiumban műteni, mert eleinte a tumor behálózza a szövetállományt, később viszont (9 hónap múlva) önállósul, és egy saját tokkal rendelkező különálló daganat lesz, amelyet minden gond nélkül el lehet távolítani. Akkorra már, mint egy gyöngykagyló, „kiizzadta” a konfliktust, és megtörtént az öngyógyítás.