Életvezetési tippek a testőröktől

– Hogyan mutatnád be a műsort?

Veronika: – A 2testőr egy 2006-ban indult életmódmagazin, amely elsősorban a nőiséggel kapcsolatos kérdéskört öleli föl. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy habár esik szó a táplálkozásról és a diétákról, ez nem fogyókúrás műsor. Sok, az életvitellel kapcsolatos kérdésre próbáljuk megadni a választ, és utat mutatni a vitaminok, étrend-kiegészítők, sportok, csodapraktikák útvesztőjében. A célunk, hogy segítsünk eligazodni az „életmódpiac” rengetegében.
Erika: – Ne feledjük azt sem, hogy férfiakhoz is szólunk, hiszen a négy év alatt sok férfi nézőnk is akadt. Szerencsére egyre többüket érdekli az egészséges életmód!

– A 2testőr készítése előtt mennyire voltál egészségtudatos?
Veronika: – Semennyire. Természetesen engem is érdekeltek a női magazinokban fellelhető információk, már régebben is érdekeltek a parfümök, a krémek, a divat, de nem fordítottam figyelmet például a táplálkozásra. Teljességgel hedonista életet éltem, de ma már sokkal tudatosabb vagyok. Ha eszem valami olyasmit, amiről tudom, hogy egészségtelen, akkor tudom, hogy mivel számolhatok, és próbálom jóvátenni.
Erika: – Veronikával ellentétben én mindig nagyon odafigyeltem az étkezésemre. Már középiskolás koromban is egészségügyi szakközépiskolába jártam, és most, felnőtt fejjel is ezzel szeretnék foglalkozni: dietetika szakra felvételiztem. Egyébként én a családomnak köszönhetem a tudatos táplálkozást, hiszen nálunk sosem volt otthon kóla, én mindig vizet vagy házi készítésű szörpöt ittam. A nassolást nem a csoki jelentette, hanem kukorica, réparudacskák vagy alma. Sosem tettek elém műanyag ételt.

– Volt-e megdöbbentő élményed a műsor készítése folyamán?
Veronika: – Ha nincs a műsor, akkor talán sosem fogyok le, hiszen ez adta meg nekem a kellő lendületet és energiát ahhoz, hogy véghezvigyem, amit elterveztem.

– Neked adódott valaha bármilyen életvezetési, életmódbeli problémád?
Veronika: – A súlyommal mindig adódtak gondjaim. A műsor alatt 17 kilótól szabadultam meg. Noha mindig föl-fölszalad pár kiló, ma már tudom a testsúlyingadozásom okát, és azt, hogy nehezen állok ellen a kulináris örömöknek, de azt is tudom, hogy képes vagyok változtatni, minden rajtam múlik.
Erika: – Nem igazán. A húsevéssel voltak gondjaim, mert sosem szerettem, és úgy 14 évesen láttam be, hogy én bizony vegetáriánus vagyok. Megtanultam, hogyan kell szójából pörköltet készíteni, és azóta az anyukám is így csinálja.

– Akadt-e olyan kezelés vagy mozgásforma, amelyet a későbbiekben folytattál?
Veronika: – A mai napig sokat biciklizem és úszom. Rendszeresen járok masszázsra, de ennek semmi köze a fogyókúrához, ez a mindennapjaim része.
Erika: – Az az igazság, hogy a sportolásra mindig nehezen vettem rá magam. A jóga az, amit a műsorban ismertem meg közelebbről, és időről időre visszaköszön az életemben. Bagatell dolognak tűnhet, de például így lett zselés műkörmöm is. Azelőtt sosem fordítottam erre különösebb gondot, de a 2testőr készítése alatt láttam, hogy sokkal egyszerűbb így az ápolt megjelenést biztosítani.

– El szoktátok dönteni, hogy melyik kezelést, sportot ki próbálja ki?
Veronika: –  Igen, bár szerencsére annyira különbözőek vagyunk, hogy ez adja is magát. Nyilván nem Erika megy el egy fogyókúrás kezelésre, és a hosszú hajúaknak való csodaszereket sem én próbálom ki. (Nevet.)

– A műsor készítése folyamán rengeteg gyógyítóval, szakemberrel találkoztatok. Ki lehet szűrni a kóklereket?
Veronika: – Azt gondolom, hogy négy év után már tisztában vagyunk azzal, ha valami sántít. Az elmúlt években egyszer sem mutattunk be olyan dolgokat, amiket nem tartottunk hitelesnek, és mindig hangsúlyozzuk: mindent csak az egyénnek megfelelően, személyre szabottan érdemes csinálni.

– Sokaknak próbáltok utat mutatni, de engem az is érdekel, hogy ti mit tanultatok a műsorból.
Erika: – Rendszeresen járok szűrővizsgálatokra. Azelőtt sosem jutott eszembe, hogy elmenjek anyajegyszűrésre, most ezt is rendszeresen megteszem az éves nőgyógyászati, mammográfiai, vér- és vizeletvizsgálat mellett. Hosszú évek óta nem voltam beteg, és úgy tartom, hogy egy vegetáriánus sosem esik ágynak. Egyébként akár az is a műsor hozadéka lehet, hogy áttértem a makrobiotikus étrendre, de nem vagyok benne biztos, hogy ez ennek köszönhető. Talán enélkül is rátaláltam volna erre az életformára.
Veronika: – Azt, hogy a kulcs a tudatosságban rejtőzik. Akkor lehetsz kiegyensúlyozott, ha a lélek-szellem-test hármasa jól működik, és ezt mindenki saját maga tarthatja kézben.

– Melyik volt a legtanulságosabb eset a 2testőr eddigi élete során?
Veronika: – Egy 70 körüli néni jut eszembe, aki először cukorbeteg, majd rákos lett. A gyógyulásáról beszélgettünk. Olyan elszántsággal és hittel mesélt nekem, hogy az interjú közben elakadt a szavam. Azon gondolkoztam, hogy lenyeljem-e a könnyeimet, és feltegyem-e a következő kérdésemet, hiszen minden benne volt a néni tekintetében. A másik, nagyon megérintő eset az volt, amikor egy nagyon beteg, már parókát viselő lymphomás kislányhoz látogattunk el. Szerencsére azóta meggyógyult, de számomra nagyon tanulságos volt a találkozás: örökké hálás leszek a sorsnak, hogy nekem ilyen fiatalon nem kellett hasonló dolgokkal szembesülnöm.
Erika: – Tényleg minden nap rejt egy újabb csodát! Számomra ezt egy olyan beteg mutatta be, aki, amikor először találkoztunk, nem tudta saját akaratával befolyásolni a kézmozgását sem. Legutóbb viszont már két bevásárlószatyorral sétált haza a közértből! Ezek a hétköznapi csodák mutatják meg, hogy érdemes küzdeni.

– A sztárok titkai című könyvetek már kapható a boltokban. Mi alapján válogattátok a megszólalókat?
Erika: – Fontos volt, hogy valami jellegzetes dolgot tudjunk bemutatni az adott személyről, és az is szempont volt, hogy minél több hasznos tippet adhassunk az olvasóknak. Nem azt tartottuk szem előtt, hogy valaki megszállottan egészségtudatos legyen, hanem azt, hogy bármilyen formában az élete része legyen az egészséges életmód, és ezt közvetítse.

– Minden zokszó nélkül elmondták a titkukat?
Erika: – Nem is gondolnád, mennyire kinyíltak nekünk! Amikor meghallották, hogy végre nem a magánéletükről faggatózunk, akkor szinte csillogott a szemük, és teketóriázás nélkül elárulták nekünk az életvezetési tippjeiket. Igazi összekacsintós, csajos beszélgetések kerekedtek ezekből! Tóth Verával – aki azért nem nyílik meg egykönnyen akárkinek – például egy pedikűrszalonba mentem el. Amint beletette a lábát a lavór vízbe, már dőlt is belőle a szó: csak egy csaj voltam a pedikűrösnél, és nem műsorvezető.

– Nagyon különbözőek vagytok külsőre. Ez igaz a temperamentumotokra is?
Veronika: – Abszolút! Azon szoktunk viccelődni, hogy ha valami szerintem sárga, arra Erika tuti, hogy azt mondja, piros. Ez persze fordítva is igaz! (Nevet.) Ő sokkal jobban tud uralkodni magán, megfontoltabb, én sokkal vehemensebb vagyok. Én imádom a húsokat, ő vegetáriánus. Majdnem mindenben különbözünk.

– Mikor voltatok utoljára orvosnál, és miért?
Veronika: – Legutóbb a fogorvosomnál jártam egy kisebb ínygyulladás miatt. Én nagyon lelkiismeretesen állok ehhez a kérdéshez. Félévente ellátogatok a nőgyógyászomhoz, háromhavonta pedig fogorvoshoz. Éppen most jelentkeztem be egyébként egy éves nagyobb kivizsgálásra is. Annyi embert látok, akik későn vették észre a bajt, hogy én ennek nem akarok utat engedni.
Erika: – Én csak szűrővizsgálatokra járok, idejét sem tudom, hogy mikor voltam beteg!

– Szerintetek hol rontjuk el az egészségünket?
Veronika: – Sajnos nagyon korán, már az általános iskolában. A suliból hozom a barátinak egyáltalán nem nevezhető viszonyomat a sporttal. Senki nem vette komolyan, hogy rettegtem egy-egy tigrisbukfenctől, mert az orrom előtt esett szét a svédszekrény. Mi tagadás, így nehéz is lett volna megszeretnem a mozgást. Vannak is titkos terveim az iskolai testnevelésórák megreformálására, hogy mások ne járjanak így. A családnak is nagy a szerepe. Svédországban – ahol jó kamaszként éltem – például az a szokás, hogy hétköznap nem kapnak édességet a gyerekek. Hétvégén ehetnek, de így nem válik a mindennapjaik részévé az édes íz, nem függnek majd tőle. Szerintem ez nagyon jó hozzáállás.
Erika: – Nem hiszek abban, hogy mindent lehet, csak mértékkel. Dohányozni, drogozni, egészségtelen dolgokat tömni magunkba nem lehet büntetlenül, mert hosszú évek múltán szembesülhetünk a hozadékával, és akkor már nehéz jóvátenni, vagy nem is lehet.

– Elégedett vagy most magaddal?
Veronika: – A súlyommal most nem vagyok elégedett, mert most először kihagytam a szokásos tavaszi méregtelenítésem, aminek köszönhetően általában ledobok egy tízest. Ennek ellenére kiegyensúlyozottnak érzem magam, és kora ősszel mindenképpen pótolni fogom a méregtelenítést.
Erika: – Igen, köszönöm, minden rendben van velem.