Megfertőzött a boldogság – és te mennyire vagy fogékony? Teszteld!

A vírus nemcsak költői szülemény, a San Diegó-i Egyetem és a Harvard Medical School tudósai kutatták fel. Azt állítják, hogy a boldogságvírus még azokat is megtalálja, akik begubózva őrzik morcosságukat. Elég egyetlen találkozás egy vírushordozóval, és máris terjed. Régóta tudjuk, hogy a derűs, kiegyensúlyozott anyának nagyobb valószínűséggel lesz olyan gyereke, aki felnőttként jó kedélyű lesz, és nem depressziós. A mostani kutatási eredmény újdonsága inkább az a felismerés, hogy más emberi kapcsolatok is befolyásolják, mennyire vagyunk fogékonyak a boldogságra. Kiderült, hogy ha találkozunk egy kedves emberrel, ez óhatatlanul is hatással van ránk, olyannyira, hogy ezt mérni is lehet. Bonyolult szakmai magyarázatok mellőzésével úgy is mondhatnánk, hogy egészségesebbé válnak az idegsejtek, és ennek következtében az agy közérzete is javul. Az agyat még mással is lehet boldogítani, mégpedig mozgással. A kutatás végkövetkeztetése egyértelmű: ha mozgatod tested-lelked, dolgozol a kapcsolataidon, boldog lesz az életed.

Aki nevet, száz (boldog) évig élhet

Bertrand Russell, a nagy angol filozófus úgy tartotta, hogy minden intellektuális cselekedet egyben humoros cselekedet is. A fiziológia felől nézve a kellemes érzelmek és a jóízű nevetések stimulálják az agykéreg bal oldalát és az idegrendszer egyik részét. Ez azt eredményezi, hogy a teljes szervezet ellazul, és megerősödik az immunvédelem. Nyilvánvaló, hogy ha egészséges vagy, több lehetőséged adódik a boldogságra. Rakjuk mindezt össze: filozófia, fiziológia, józan ész. Látni fogod, hogy a boldog élethez jó adag nevetésre és pozitív beállítottságra van szükség. De tartozik mindehhez egy fontos megjegyzés: ha túl görcsösen akarsz boldog és optimista lenni, akkor ez olyan kényszerré válik, amely messze visz céljaidtól.

A genetika nem minden

Az edinburghi egyetem kutatói a boldogság képességét vizsgálták. A 973 ikerpáron elvégzett kísérlet során a következő tulajdonságokat figyelték meg: nyitottság, alaposság, érzelmi nyugalom, intellektuális kíváncsiság és a barátkozás képessége. A tanulmányból az derült ki, hogy genetikai örökségünk 50 százalékban befolyásolja boldogságra való hajlamunkat. Ezenkívül a külső faktorok 10 százalékban, a viselkedés pedig 40 százalékban játszik szerepet. A kutatók szerint ezek az adatok nincsenek kőbe vésve, hiszen csupán a hajlamot, fogékonyságot jelzik. Úgy gondoljunk génállományunkra, mint a termőföldre: magok nélkül nem terem a gyümölcs. Mi ültetjük el a magokat, és nem mindegy, hogy mélabút és depressziót nevelgetünk, vagy boldogságot és örömöt.

A titok kulcsa a kezedben

Kelly Lambert amerikai neurobiológus életmódunk és derűsségünk kapcsolatát tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy a fejlődés megvonta agyunktól a „fáradság utáni jutalomérzetet”, azaz a jól végzett munka utáni elégedettséget. A túl kényelmes élet az agyunkat is renyhévé teszi, mert nem kell erőlködnie, hogy a legjobbat keresse, és kreatív válaszokat találjon a kérdésekre. A megoldás a lábunk előtt hever: találj ki magadnak egy hobbit! Lehetőleg olyat, aminek eredményeképpen valami konkrét dolog születik: köss pulóvert, vagy barkácsolj.

A kevesebb többet ér

Ha egy áruval túlzsúfolt bevásárlóközpontba lépve elfog a rosszullét, ha jobban kedveled az olyan fagyizót, ahol csak ötféle – és nem huszonötféle – fagyit kínálnak, akkor hagyatkozz az ösztöneidre, és kerüld a túlságosan bő választékkal rendelkező helyeket. Kimutatták, hogy minden egyes olyan alkalom után, amikor belső érzéseinket leküzdve mégis hipermarketbe megyünk, a boldogság helyett inkább frusztrációt érzünk. A pszichológusok „a választás paradoxonának” nevezik ezt: növekszik a stressz mértéke, ha töméntelen sok közül kell választanod. Bármi mellett döntesz is, bármit turkálsz is ki a választékból, nem biztos, hogy boldogabb leszel tőle. Egyszerűsítsd az életet! Ha már egyszer kitaláltad, hogy mit szeretnél, ne hagyd, hogy más termékek elcsábítsanak. Válaszd ki, örülj neki, és ne gondolj rá többet.

A boldogság a boldogtalanság hiánya?

Azt gondolod, hogy a boldogoknak minden simán megy? Tévedés. Agyunk képes arra, hogy mindenféle helyzethez alkalmazkodjon. Kellemes és kényelmetlen szituációkhoz egyaránt. A pszichológusok állítják, hogy ha rendelkezünk valamiféle védekező pszichológiai rendszerrel, segítségével szembe tudunk nézni pozitív és negatív helyzetekkel, és meg is tudjuk szokni őket. A boldogság a szomorúsághoz hasonlóan soha nem örök. A jókedv és az öröm nem az égből hullik ránk, hanem tennünk kell érte. Minden áldott nap keresnünk kell, törődni vele, függetlenül attól, hogy éppen mennyi van belőle.

Meditálj a jó pillanatokon!

Minden olyan cselekvés, amely megváltoztatja az agyad biológiai lenyomatát, egy újabb lépés a boldogsághoz vezető úton. Ezek között szerepel a meditáció (elég naponta fél órát rászánni, hogy csökkentsd szorongásodat, idegességedet) vagy a hitélet. De a legfontosabb a megbocsátás, sőt a felejtés képessége. Felejtsd el a rossz dolgokat, és összpontosíts a jóra. A meditáció nem távolít el a többi embertől, ellenkezőleg, segít abban, hogy a komoly és mély kapcsolatokat még szilárdabbá tedd, hiszen ha kevésbé vagy ideges, akkor azokat az embereket választod, akikkel tényleg jól érzed magad. Olyan boldog embereket, akik majd rád ragasztják értékes vírusukat.

Minden nap meglepetés…

Nem a nagy dolgok tesznek minket boldoggá, hanem az egészen apró napi események, egy barát mosolya, egy ölelés. Ha olyan emberek társaságát keresed, akiket szeretsz, ha dolgozol azon, hogy legyenek váratlan örömpillanatok és események az életedben, akkor agyad a pozitív eredményeket fogja keresni. Olyan ez, mint a hógolyó, amely a hegy tetejéről elindulva hólavinává áll össze: a boldogságérzet a szemünk láttára erősödik, növekszik, és – persze ellentétben a hólavinával – szerencsétlenséget biztosan nem okoz. Csak jó érzést.