Nyilvánvalóan nem kis pénzért és kellemetlenségért vállalja az illető a beavatkozást, hogy az anális szexnél kellemes meglepetéssel szolgáljon az „ínyenceknek”…
„Ó, de gyönyörű rózsaszín végbeled van, drágám, mint egy kisbabának!” – dicsérheti a behatoló a kedvesét. Milyen „romantikus és kedves”! Milyen beteg…
A pornóbizniszben már jó néhány éve alapigény az anális szex. Már oly régóta reneszánszát éli, hogy szinte ideje volt továbblépni. Először jött a szőrtelenítés, aztán a szeméremajkak plasztikázása és díszítése, most pedig az ánuszfehérítés. Vajon mi lesz jobb ettől, és milyen szinten? Mire megy ki ez a játék? Merthogy az érzelmekhez, a kémiához, a szerelemhez (tehát mindahhoz, ami igazán izgalmas és valódi egy kapcsolatban) semmi köze, az tuti. Az érzelem (és adott esetben kémia) nélküli szexben viszont az egyik legfontosabb vonzerő az esztétikum. (Nyilván a szerelemnél is fontos, de ott nem ez van a centrumban.) Egy „ártatlan” rózsaszín végbél kevésbé állatias, mint egy barna, adott esetben még akár szőrös is. Érdekes, hogy az anális szexre azt mondjuk, hogy „állati” vagy „állatias”, miközben az állatok nem közösülnek az ánuszban. Hiszen a végbélnyílásnál csak a kijövetelnek van funkciója, a bemenetelnek nincs. Olyan, mintha az anális szex kicselezné a természetet. Behatolás és szex a fajfenntartás funkciója, azaz nemzés nélkül.
A pszichológiában a második, úgynevezett pszichoszexuális szakasz az anális szakasz. Ez azt jelenti, hogy 2 és 3 éves kora között lesz a gyermek szobatiszta. A pisi és kaki visszatartásánál találkozik először az önkontrollal. Ő szabályozza, hogy elengedi vagy bent tartja a kakit. (Addig minden szabadon ömlik a gyerekből…) És ezért büntetés vagy jutalom jár. Ez igen meghatározó korszaka az életünknek az akarat, kontroll, elengedés, megtartás területén, mely egész életünkre kihat. Az „anális karakterű” embernél ezek a kulcsfogalmak. A túlzott akarat, ragaszkodás a saját akarat megtartásához, ragaszkodás tárgyakhoz, eszmékhez, amikor nem tud valaki eléggé rugalmas lenni, fösvénység, kapzsiság, gyűjtögetés, minden, ami megtartás, nem elengedés. Vagy a másik oldal: amikor „fossa”, szórja az illető magából a dolgokat, amikor képtelen a megtartásra. (Idevonatkozóan ajánlom Sigmund Freud Leonardo-tanulmány c. művét. Kevesen tudják, hogy Freud írói Nobel-díjat is kapott, roppant izgalmas olvasmány Leonardóról, akiről kiderül a könyvben, hogy homoszexuális volt, és tipikus anális karakter. Egyszerre grandiózus és pitiáner, úgynevezett „szarrágó”.) Merthogy ezen a duális bolygón a végletek mindig együtt járnak… (A nagypályás üzletemberek szinte mind anális karakterek.)
És miért van most ennyire fókuszban az ánusz mint az akarat, kontroll földi megnyilvánulásának első testi székhelye? (Bár végül is az orális periódusban – és azon kívül – a szájjal is lehet kiharapni és kiköpni.) Szerintem azért, mert az emberek nagy többsége retteg, szorong, mert nincs egységben a világgal, a természettel, önmagával, és ezért védekezésből azt gondolja, hogy ő mindenható, hisz minden az ő akaratán múlik. Már írtam róla, hogy milyen gyermetegnek találom a népszerű Titok c. könyv alaptézisét, miszerint minden a mi akaratunkon múlik. (A tudatos szint csak a jéghegy csúcsa.) Ennek a neurotikus, szorongó, információval telített kornak szintén kulcsfogalmai, hogy mit engedünk be és mit engedünk el. Elkezdődött az individualizáció, az egyéni döntések és felébredések időszaka, így az el- és beengedésnek még nagyobb lett a jelentősége. S a szabad akaratot használva akár még a természetet kicselezve is…
Te mit gondolsz Hollywood új hóbortjáról? Itt szavazhatsz! Várjuk a véleményedet!
