 Nagy Sebestyénvéleménye a prostitúcióról itt olvasható. |
Ez persze még nem számít komoly statisztikának (ami persze nem mindig fedi a valóságot), de valamit mindenképpen mutat. Innentől kezdve ez egy remek beszédtéma volt, és bár tudom, „madarat tolláról, embert barátjáról”, de ebben az értelmiségi körben MINDENKINEK az volt a véleménye, hogy legalizálni kellene a piroslámpás házakat. Eszünkbe jutottak a békebeli idők, arról Makk Károly zseniális filmje, az „Egy erkölcsös éjszaka”, amiben a főszereplő, találékony diákként (Cserhalmi György) egy bordélyházban szállásoltatja el magát.
 |
| Fotó: Sanoma Archív/Dömötör Csaba |
Ennek kapcsán viszont azon kezdett el zakatolni az agyam, hogy a „kupleráj” szó a szlenges nyelvhasználatban mért jelent rendetlent? (Egy anya lazán mondja a gyermekének: „szörnyű kupleráj van a szobádban!” – Pedig hát biztos nincs AZ…) Hiszen egy jól működő piroslámpás házban abszolút rendnek kellett lennie. Mindenki tudta a dolgát, tudta, hogy hol, kivel, mennyiért és mit. Mindezt szó szerint rendben, tehát rendezett, kellemes körülmények között. (A fent említett filmben Psota Irén volt a madam, vagyis a „Mutter”, aki kellő karizmával igyekezett is rendet tartani.) Luis Bunuel a „Nap szépe” című filmjében a madam szintén rendet tart, joggal vonja kérdőre Catherine Deneuve-t (aki a prostituált), hogy miért nem jelent meg a megbeszélt időben dolgozni? (Nagyon izgalmas motívuma jelenik meg itt a prostitúciónak, hiszen egy jómódú orvos feleség önként választja ezt, mintegy ezzel gyógyítva magát, ugyanis kislány korában rendszeresen molesztálták, és így tudta oldani a szexuális blokkjait. Ez persze nem egy tipikus motiváció…) Szóval a „kuplerájokban” nagyon is törekedtek arra, hogy ne legyen kupleráj. Viszont ha a renddel való szembeszállást, vagyis az illegalitást nézzük, így már értelmezhetjük a dolgot rendetlenségnek.
No, de visszatérve az ősi mesterségre. Ha egy szakmának ez a neve, az azért sejtet valamit… Azt, hogy ősidőktől fogva volt, van, és biztos, hogy egy jó darabig még lesz is. Miért? Mert szükség van rá. Mert a szexuális ösztön az egyik legnagyobb hajtóerő. (Freud először két ösztönfajtát különböztetett meg: a létfenntartás (szexualitás) és a fajfenntartás ösztönét (énösztön).
Különösen a férfiak szeretik megélni a szabadon választott szexuális szolgáltatás eme fajtáját. (Bár én azért szívesen besétálnék egy nőknek fenntartott bordélyba, ahol legalább egyszer kipróbálnám, milyen érzés cuki kis hímringyók közül válogatni… Nem maga a szex izgatna, hanem a helyzet, a szituáció. Ez olyan, mindenképpen ártalmatlan élethelyzet, amit még nem próbáltam. Vajon mit hozna föl belőlem? Lehet, hogy én magam is arra vágynék, amire Puskin (titkos naplójában írt erről), hogy ne is fogadjon el tőlem pénzt, akarjon randevúzni? Még ő akarjon adni, mert kényeztethetett! Mmmm…)
Két férfi barátomat megkérdeztem, hogy volt-e már prostituálttal, és ha igen, miért? Ők jóképű fiatal férfiak, akik a mai ínséges időben igen kelendőek, könnyen kaphatnak maguknak nőt. Mindketten azt mondták: ezt a helyzetet egyszer ki kell próbálni. Izgi a szituáció. Persze nyilván sokan (sőt, feltehetően a nagy többség) nem pusztán a szituáció varázsáért megy bele, hanem konkrétan az ösztönszükségletek kielégítéséért. És biztos vagyok benne, hogy a legalizált piroslámpás házak csökkentenék a nemi erőszakot, és sok esetben még a házasságokat is feldobnák – ahogy teszik ezt ma a swinger klubok. (Igen sok ezt igazoló sztorim van erről.)
Mérhetetlenül gyermetegnek, ostobának, álszentnek, hazugnak, képmutatónak tartom azt, hogy tiltják a bordélyházak létét. Pont olyan, mint annak idején Amerikában az alkoholtilalom. Mindenki tudta, hogy ettől nem szűnik meg az ivászat, csupán az alvilág kezébe kerül a szesz árusítása. Most is így van. Stricik és maffiózók kezében vannak a lányok, és jelenleg minden népréteg illegálisan válogathat a saját szintjén az útszéli lányoktól a konzumkurvákig. Ahelyett, hogy kulturált bordélyházak lennének, (mint ahogy régen is voltak, és sok országban vannak is), vigyázva a lányok testi épségére és a higiéniára, rendszeres orvosi ellenőrzés mellett, megadóztatva ezt a szolgáltatást is, akár a többit.
Nem tudom mikor fogják végre ezt a témát érett, felelősségteljes és őszinte felnőtt emberként kezelni, de drukkolok!
A témához ti is hozzászóltatok. Ezt írtátok a fórumban.
