Életmód

A férjem bevallotta, hogy meleg

Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek, de legtöbbször találni kiutat, ám léteznek olyan akadályok, amelyek nem áthidalhatók. Ilyen az, ha kiderül az egyik fél mássága.
A férjem bevallotta, hogy meleg Szülők, akiknek meleg a gyereke

„A történetem igen fájdalmas, de igaz. Arról szól, miként lehet túlélni és feldolgozni egy olyan eseményt, amikor 20 év házasság után, 2 felnőtt gyerekkel, kiderül a férjemről, hogy meleg.” Így kezdődik Édua blogja. Önkitárulkozás 18 részben, idézetek, levelek a feleség-férj-szeretők között, és rengeteg hozzászólás. Regénybe illő történet egy nőről, akit hideg zuhanyként ért a tény, hogy a férje a saját neméhez vonzódik. Miután Édua túljutott a kezdeti sokkon, az interneten próbálta megfejteni az okokat. Elhagyja? De hiszen szereti. Maradjon? De a férj mást szeret. Megmondja a gyerekeinek? Vállaljon egy látszatházasságot? Tarthat ő is szeretőt? Hogyan lehet így élni?

„Ebből nem lehet kigyógyulni”

A férjem bevallotta, hogy meleg Édua nem vállalja a teljes nevét, holott a blogot még azon indította. Olyannyira erős volt benne a közlésvágy, hogy szinte sebészi pontossággal írta le az érzéseit. Megdöbbentő az őszintesége, a hozzászólók közül sokan kételkedtek is abban, hogy valós történetet olvasnak. De kiderült, Édua létezik, a történet igaz, csak az érzések változtak meg az elmúlt nyolc évben.
„Több oldalt is indítottam, az elsőt úgy hat éve. Azért volt erre szükségem, mert már nem bírtam magamban tartani a fájdalmamat, és két év hallgatás után muszáj volt kibeszélnem magamból a bánatomat. Az első bejegyzések főleg arról szóltak, hogy micsoda sokként éltem meg a helyzetet, és mennyire nem tudtam elképzelni az életemet a férjem nélkül. Ekkoriban még rajtam volt a rózsaszín szemüveg, és hittem, hogy ez majd jobb lesz, és találunk kiutat a válságból. Éppen ezért eszem ágában sem volt elválni, szerettem, és elnéztem a páromnak mindent. Ma már persze tudom, hogy nincs »gyógyulás«, és évekig csak délibábot kergettem, hisz olyan férfi után ácsingóztam, aki már nem akart engem mint nőt.”

Különös felállás alakult ki: Édua vállalta a látszatfeleség szerepét, a férj pedig eljárt a randevúkra, és próbált úgy viselkedni, mintha mi sem történt volna. A gyerekeik és az egész világ előtt titkolták az igazságot. Talán még ma is így élnének, ha Édua nem sokall be, és nem nyit az internet felé.
„Rájöttem, hogy milyen óriási hibát követtem el, amikor elnéztem mindent a férjemnek, holott a legkülönfélébb módokon alázott meg a nőiségemben, és mindezt azért, hogy mentse és védje magát, hogy a külvilág előtt ne derüljön ki a mássága. Természetesnek vette, hogy kettős életet él, én pedig jó feleség módjára szűzien élek mellette, és falazok neki, illetve eltűrök mindent olyan címszóval, hogy ő nem tehet arról, hogy ilyen lett.

Nehezen tudtam változtatni, mert nagyon szerettem. Aztán ahogy telt az idő, egyre inkább kiszerettem és kigyógyultam a férjemből, és mára sokszor csak gyűlöletet érzek iránta azért a rengeteg lelki fájdalomért, amit okozott. Ha tehetném, elválnék, hisz ez így nem élet, csak vegetálás.” Mert hiába jutott el Édua a beismerésnek erre a pontjára, a családi hitelek, a jelzálog, az adósságok miatt összekötve kell élniük. „Tizenöt évig biztosan nem tudunk elválni, csak úgy érzem, hogy addigra már teljesen felőrlődünk, és megkeserítjük egymás életét. Persze a férjem azt mondja, ő nem is akar elválni, amit megértek. Neki ez így nagyon kényelmes, elvégre van egy családja, ahol ő a tökéletes férj és apuka a külvilág számára, de én egyre nehezebben viselem ezt a kényszerösszezártságot. Szeretném végre a saját életemet élni, nem pedig házicselédként vagy bejárónőként tündökölni a kirakati feleség szerepében.”

Az évek múltával azonban Édua is megerősödött egy kicsit a kapcsolatban, és el tudott érni változásokat. Beavatták a gyerekeket (akik már felnőttek), hogy ne kelljen még előttük is hazudozni. Édua pedig talált egy férfit, aki mellett – ha csak heti pár órára is, de –, nőnek érezheti magát. Nem tagadja, sok mindent másként csinálna, ha újrakezdhetné: nem kerülne anyagi függőségbe, és olyan társat keresne, akivel közös jövőt tervezhet. Így csupán álmodozhat arról, hogy más lapot is oszt neki az élet, mint az örök másodikét.

Tovább kell lépni

Édua lassan nyolc éve tartó önmarcangolása rányomta a bélyegét egész életére. Nem csoda, hiszen nemcsak a megcsalás, a becsapottság gyötrelmén, a bizalom elvesztésén kellene túllépnie, hanem azon is, hogy a férje szeretői férfiak. Így esélye sem volt, hogy nő létére felvegye a versenyt, és megmentse a kapcsolatát.

Bede Zsuzsanna szexológus
Bede Zsuzsanna
szexológus

Bede Zsuzsanna szexológus úgy véli, pont a kiküszöbölhetetlen akadályok miatt nem szabad beleragadni a miértek elemzésébe, minél hamarabb tovább kell lépni. Tudomásul kell venni, hogy a szex hazugság volt, a férjnek igazi kielégülést soha nem okozott. De azt is fontos leszögezni, hogy a kapcsolat többi része nem volt hazugság. Felneveltek két gyereket, megéltek jót és rosszat, „csak” a szexszel volt gond. Szörnyű dolog, amikor egy ember gyanút fog, hogy a saját neméhez vonzódik. Először a tagadás, a küzdelem jelentkezik. Nem érti, hogy miért pont vele történik mindez. Teszteli önmagát, törekszik a „normális” párkapcsolatra. Édua férjének majdnem sikerült is a látszatot fenntartania, lett szép családja, de a vonzalommal nem lehet mit kezdeni.

A meleg férfiakra általában az a jellemző, hogy ritkán élnek nemi életet (akár hetek, hónapok is kimaradhatnak), és alacsony a libidójuk, legalábbis ami a nőket illeti. De az is elképzelhető, hogy intenzívebb lesz egy időre a szex, aminek a szerető az oka, ezért tud működni a férfi a nővel is. Egyértelmű magyarázat nincs a homoszexualitás kialakulására, biztos, hogy van egy „hozott” hajlam, és az egyén pszichoszexuális fejlődésének alakulása is hozzájárul. Ha már kialakult, nincs mit tenni. Ez nem egy rossz szokás, amiről le lehet mondani. Egy olyan nyitott helyzetben, mint amilyen Éduáé – amikor a feleség már tudja, hogy a férje meleg –, elgondolkodtató az a kijelentés, hogy „gyűlölöm a megaláztatásokért”. A feleség főleg magára haragudhat, mivel a helyzetet elfogadja, és innentől kezdve ez az élet közös döntés. Bede Zsuzsanna azt javasolja – még akkor is, ha az anyagiak összekötik a párt –, kezdjenek mind ketten új életet. Csak így lehet visszaszerezni a női önbecsülést, a hitet az életben.

Bevallani sem könnyű

Az Édua blogját kommentálók szinte mind kiállnak a nő mellett, és arra buzdítják, hagyja ott a férjét. A hozzászólók durván ítélkeznek a helyzet felett. A „lebuzizás” még a legfinomabb verzió. Pedig nem lehet könnyű annak sem, akinek szembe kell néznie homoszexualitásával, és döntenie kell, hogy felvállalja vagy titkolja, tudva, ha az igaz utat választja, akkor számosan megkövezik. Sajnos jelenleg a világ, nem a tolerancia felé halad. |

Amikor a feleség ismeri be, hogy meleg

Györgyi 28 évesen fogalmazta meg, hogy a saját neméhez vonzódik. Öt éve volt házas, és nem értette, miért nem működik férjével a szex. Hosszú út vezetett a beismerésig, végül egy pszichológus segítségével szembenézett a másságával, és úgy döntött, új életet kezd. Az első lépés az volt, hogy meg kellett mondania férjének az igazságot. „A férjem fel sem fogta, hogy mit mondok, úgy vélte, ez nem igaz, csak válságban van a kapcsolatunk. A klasszikus megoldásokat hajtogatta: adjunk időt egymásnak, utazzunk el együtt, és próbáljunk új utakat keresni, menjünk el pszichológushoz. De én tudtam, hogy mindez felesleges. Akkor már évek óta jártam szakemberhez, akivel felderítettük, hogy világéletemben a nők tetszettek, és csak megfelelési vágyból meg a világ elvárásai miatt jártam fiúkkal és mentem férjhez. Amikor a férjem megértette, hogy nem tudok már benne gondolkodni, kompromisszumokkal próbált maga mellett tartani. Hogy éljünk nyitott házasságban, csak ne hagyjam el. Nyomasztó visszagondolni a pillanatra, amikor belátta, hogy tényleg vége. Zokogott, mint egy gyerek. Én is sírtam. De voltam annyira erős, hogy ne hátráljak meg, és merjem a saját életemet élni. Azóta egy nő a társam, boldogok vagyunk. Úgy tudom, a volt férjem is révbe ért, megnősült, gyereke is van. Őszintén örülök neki. Még azért se haragszom, hogy ha meglát az utcán, átmegy a túloldalra.”

Ahol még olvashatsz a témáról:
Takács Judit: Homoszexualitás és társadalom (Új Mandátum Könyvkiadó)

Segítség a neten:
• Szimpozion Baráti Társaság, http://szimpozion.freeweb.hu
• Háttér – Társaság a melegekért, www.hatter.hu
• Labrisz – Leszbikus Egyesület, www.labrisz.hu
• Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért, www.otkenyer.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top