Mit gondolsz, mit gondol?
Szereplők: a nő és a férfi
Helyszín: a nappali
Időpont: gyakorlatilag bármely este, film után, amikor a mosógép lejár
− Édes, megtennéd, hogy kiteregetsz ma helyettem?
(Alig bírok moccanni, nem igaz, hogy nem veszed észre, milyen fáradt vagyok.)
− Jó, jó, persze, csak egy pillanatra lehunyom a szemem, de csinálom máris.
(Nem hiszem el, hogy állandóan szekálva vagyok, hadd heverjek már nyugiban egy kicsit.)
− Jó, akkor kiteregetek én…
(Nem hiszem el!!! Érzéketlen, lusta dög!!)
− Mondom, hagyjad, tényleg csak egy perc!
(Megőrjít! MEGŐRJÍT!)
− Köszönöm, drágám.
(Tuti, hogy nem fog kiteregetni, megint én fejezem be éjfélkor.)
− Semmi az egész, nyuszikám.
(Esküszöm, ennél még anyám is jobb volt, de most alszom egyet,
lesz, ami lesz.)
A történet vége nem is fontos (ha valaki kíváncsi rá, a nő tereget ki), a lényeg, hogy naponta folytatunk párbeszédeket, amelyek mögött egy teljesen másik párbeszéd is zajlik. Ez persze ritkán lesz kihangosítva, leginkább a nagy összeveszések idején, akkor viszont alaposan, hadd hallják a szomszédok is. Mindennek okáról, a női és a férfiagy különbségeiről írunk ebben a lapszámban, szakértőkkel, férfiakkal, nőkkel. Kellemes beszélgetéseket, jó olvasgatást kívánok a nyárra:
Akovács Éva
