Tévhit:
Az álmok csak néhány másodpercig tartanak, ám később sokkal több időt vesz igénybe a felidézésük.
Tény: Ez az elképzelés, amelyet Sigmund Freud és még sokan mások vallottak, téves. Számos álom fél óráig, vagy akár még ennél is tovább tart. Az álmodás leginkább a REM-fázisban történik, amikor a gyors szemmozgás, a szabálytalan légzés és a mozgatóizmok átmeneti bénulása jellemző. Ennek hosszát úgy lehet megállapítani, hogy ébredés után el kell játszani az álmot, vizsgálatok szerint ugyanis az előadás hossza megegyezik a REM-szakaszok hosszával.
Tévhit:
A kreatív áttörések hirtelen rádöbbenések formájában jelentkeznek.
Tény: Az agyi képalkotó eljárásokkal végzett kutatások azt mutatják, hogy a problémamegoldásban résztvevő agyi területek már jóval azelőtt aktivitást mutatnak, hogy az emberek egy hirtelen kreatív megoldással állnának elő.
Tévhit:
Azok az anyák, akik gügyögnek a gyermeküknek, hátráltatják csemetéjük nyelvi fejlődését.
Tény: A vizsgálati eredmények nagy része azt bizonyítja, hogy a gügyögés valójában elősegíti a gyermek nyelvi fejlődését.
Tévhit:
A pozitív gondolkodás mindenkinek sokkal jobb, mint a negatív.
Tény: Akik a pesszimizmust védekezésként használják, azoknál az aggodalom egyfajta megküzdési stratégia, ők rosszabbul teljesítenek, ha ilyenkor pozitív gondolkodást erőltetnek magukra.
Tévhit:
Az a nő, akit nehezen lehet elérni, megközelíteni, jó eséllyel felkelti az ellenkező nem romantikus érdeklődését.
Tény: Kutatások szerint a férfi akat kevésbé érdeklik azok a nők, akik kimértek és tartózkodóak, sokkal inkább azokhoz vonzódnak, akik fogékonyak és nyitottak a közeledésükre.
Tévhit:
A felnőttek naponta 100000 idegsejtjüket veszítik el.
Tény: Tény, hogy mindennap elveszítjük idegsejtjeink egy részét, ezek valós mennyisége azonban talán a 100 000 egy tizede lehet.
Tévhit:
A magolás az információ rögzítésének és megtartásának legjobb módja.
Tény: A jelentés által feldolgozott információ jobban megmarad, mint az, amit újra és újra ismételgetünk.
Tévhit:
A bánatot úgy lehet legegyszerűbben feldolgozni, ha nem gondolunk rá.
Tény: Daniel Wegner szociálpszichológus és számos szakember „gondolatelnyomással” kapcsolatos kutatásai arra jutottak, hogy ha megpróbálunk valamit elnyomni magunkban, az gyakran növeli a gondolat visszatérésének esélyét.
Az írás a Nők Lapja Psziché legfrissebb, augusztus-szeptemberi számában jelent meg.
A tartalomból:
- Kudarc az ágyban – A szexről őszintén
- Féltékenység – Mikortól beteges?
- Vekerdy Tamás – Gyereklélek váláskor
- Nyelvtanulás felnőttkorban – Csak legenda, hogy nehezebb?
- Modern fóbiáink – Szorongás a parkolástól, elhízástól, szállodáktól, nevektől, egyedülléttől
