„Egy légtérben, körülbelül száz négyzetméteren dolgozunk huszonketten. Egész nap csörögnek a telefonok, megy a beszélgetés, és emellett az alapzaj mellett kell dolgozni, fordítani, szerződéseket fogalmazni. Sokakat ez egyáltalán nem zavar, nekem viszont nehezemre esik a koncentráció. Nap végére nagyon elfáradok, szétrobban a fejem, és gyakran túlórázom, mert a napi munkaadagot el kell végezni, de este, az üres irodában jól megy a munka. Hatékony vagyok” – meséli Kata, aki nemzetközi szakjogászként keresi a kenyerét, a munkahelyi moraj pedig rossz hatással van rá.
„Az embernek egy napon éppen olyan kérlelhetetlen harcot kell vívnia a zajjal, mint a kolerával vagy a pestissel” – fogalmazta meg félelmét száz évvel ezelőtt a német orvos és bakteriológus, Robert Koch. Kijelentését akkor nem vették komolyan, mára azonban egyre aggasztóbb kérdés lett a zaj. Világunk hangosabb, mint bármikor; forgalom, szomszédok, munkahelyi, sőt szabadidős zörejek is kínozzák a füleket. A nap 24 órájában nemcsak idegesítő, de egészségünkre is komoly hatással van. Persze, hogy melyik zaj idegesítő, embere válogatja, lehet, hogy valaki falra mászik a szomszéd fűnyírójától, de kiválóan tud dolgozni, ha AC/DC üvölt a fülébe.
Minden harmadik ember lármára panaszkodik
A zajszennyezés a levegőszennyezés után a második helyre tornázta fel magát az egészségkárosító környezeti hatások listáján. A WHO adatai alapján tudjuk, hogy a közlekedés által keltett zaj Európa nyugati felében évente – betegség, rokkantság, vagy akár idő előtti halál formájában – több mint egymillió egészséges életévnyi veszteséget okoz. A zaj okozhat akár szívinfarktust, tanulási zavarokat vagy fülzúgást is. A WHO felmérése szerint minden harmadik ember érzi úgy, hogy megnövekedett zajterhelésnek van kitéve, és minden ötödik embert zavar az utca és/vagy a légi forgalom. Ez ismét csak növeli szív- és keringési rendellenességek, illetve a magas vérnyomás kockázatát.
Ha idegesít a nyomtató…
A munkahelyeken az emberek negyede szenved a zajtól. Itt nemcsak a körfűrészről beszélünk, ennek a hangja tényleg idegesítő, hanem mindenekelőtt az elektromos készülékekre, munkatársak egymás között folytatott tárgyalásaira vagy a telefonbeszélgetésekre. Éppen a nagy légterű irodákban nincs lehetőség arra, hogy az ember elmeneküljön, feszültté válik. Mit tehetünk ez ellen? Itt csak az segít, ha a téma a kollégák körében, ha szükséges, a főnök bevonásával terítékre kerül. Sok esetben már egyszerű intézkedések is segíthetnek, mivel sokszor a kolléga egész egyszerűen nincs is tudatában annak, hogy az ő tárgyaláskor használt hangmagassága másokat zavar, illetve a cégvezetés is partner lehet abban, hogy áldoz némi pénzt a kellemes munkahelyi légkör kialakítására.
| Irodai tippek
• A magas zajkibocsátású gépeket, berendezéseket egy külön helyiségbe vagy a folyosóra száműzni. |
Fokozottan veszélyes szakma: a zenész
Abszolút csend egyetlen munkahelyen sincs, néhány szakma esetében azonban magasabb a halláskárosodás kialakulásának veszélye. Ide sorolják az acél- és autóiparban, a sörgyártásban, a fafeldolgozásban dolgozókat, de a zenészek besorolása sem túl jó – ráadásul szinte teljesen mindegy, hogy az érintettek klasszikus vagy technozenét játszanak. A szakmában eltöltött tíz év után szinte valamennyien zaj által okozott halláskárosodástól szenvednek. Ami ennél a szakmai csoportnál a helyzetet rontja, az a hangszerek és az énekesek által kibocsátott hangok egyidejű, de különböző hangnyomása.
Előadások alatt a zenészek állandó, 85 decibel feletti zajszintnek vannak kitéve. Ettől a zajszinttől kezdődően kötelező a fülvédő használata. A 120 decibel feletti, fájdalommal járó zajhatást a dobosoknak és a trombitásoknak kell elviselniük. Az üstdob képes akár 140 decibelre is, ami megfelel egy éppen felszálló repülőgép által kibocsátott hangnyomásnak. A zenészek azonban nem szívesen viselnek fülvédőt, mivel úgy érzik, hogy ez az eszköz akadályozza őket a munkában.
|
Mennyi a káros? 85 decibelig – A zaj 85 decibel magasságig stresszes állapotot és riadókészültséget válthat ki a szervezetben. Ennek következményeként emésztési, szívműködési és vérnyomás-, illetve alvászavarok léphetnek fel. De gyakran megfigyelhető a koncentrációképesség romlása, az idegesség, agresszió vagy szélsőséges hangulatingadozás kialakulása is. Különösen alvás közben reagálunk érzékenyen a zajokra. 80–85 decibel – A 85 decibel erősségig emelkedő hangnyomás az úgynevezett Corti-féle szervben lévő, érzékeny szőrsejteket károsíthatja. Előbb a külső, majd a belső szőrsejtek károsodhatnak. Ilyenkor „akusztikus traumáról” beszélünk, ami függ a zajtól, annak intenzitásától és hatásától. Ha a belső fülben lévő szőrsejteket csak átmeneti károsodás éri, akkor a hallásvesztés is csak időszakos. Folyamatos károsodás esetén a sejtek örökre sérültek maradnak, és a hallásvesztés is végleges. Tartósan 85 decibel felett – Az éveken át nap mint nap, és akár nyolc órán keresztül elszenvedett 85 decibel feletti zajhatás az érzékelő idegsejtek túlzott igénybevételhez vezethet. Ha a túlterhelt szőrsejteknek nincs elegendő idejük a regenerálódásra, akkor degenerálódnak. A hallásvesztés a magas hangokkal, tehát 4000 Hertz-nél kezdődik. Az ember hallja, hogy valaki beszél, az elhangzottakat azonban nem érti pontosan, különösen erős háttérzajok esetében. Ez a jelenség az öregkori nagyothallás, illetve olyan személyek esetében ismert, akik a munkahelyükön állandó zajszórásnak vannak kitéve. 140–160 decibel – Akut és krónikus szónikus traumáról beszélhetünk. A jellemzően akut trauma a durranás (csattanás), amit például egy pisztolylövés válthat ki. Ennek során a másodperc tört része alatt jön létre jelentős hangerő. A középfül izmainak védekezési reakciója nem tud működésbe lépni, mert a hanghatás időtartama rövid, a szőrsejtek a magas hangenergia következtében végleg megsérülnek. Robbanás következtében fellépő trauma esetében a járulékos nyomáshullám a dobhártyát is felszakíthatja. |
