Ön egy egész könyvet írt a témáról, ám nem biztos, hogy eszünkbe jutna egy buddhista művet gyakorlati tanácsokért fellapozni. Pedig érdemes lenne! A Könyv a szerelemről című kötet egyik legfontosabb állítása, hogy a boldogság csakis saját magunkon múlik.
Valójában kétféle boldogság van. Az egyik elválaszthatatlan a tudatunktól, és az időtlen értékeken alapul. Három összetevője van, az egyik a félelemnélküliség, ami abból származik, ha felismerjük, hogy a tudat nem egy dolog, nem született, nem teremtették, ezért nem tud meghalni, eltűnni vagy széthullani sem. A második az öröm, amit akkor tapasztalunk, ha látjuk, milyen gazdag a tudat. A harmadik összetevő az aktív együttérzés, ami akkor ébred fel, ha belátjuk, hogy a saját érdekeink helyett fontosabb, hogy másokon segítsünk. És ott a másik fajta boldogság, amely különböző stimulációkból ered, kellemes dolgokból, amelyek velünk történnek, vagy amelyeket birtokolunk: egy új autó, új ház, új barát vagy barátnő. Ez a boldogság a külső dolgoktól függ. Ha működik, az csodálatos, de nem érdemes túlságosan bízni benne. Abban az esetben, ha szerelmesek vagyunk, ez a kétféle boldogság összekapcsolódhat. Az újdonság varázsa, az izgalom aktiválja a belső örömöt, az időtlen boldogságot. És ez a keverék gyönyörű, jelentőségteljes dolog.
Mit gondol a házasságról? Fontos a boldogsághoz, vagy önmagában a szerelem is elég?
Leginkább pszichológiai szerepe van. Azt üzeni a párunknak, hogy ha öreg, ha beteg leszel, akkor is melletted leszek. Valamiféle garancia, aminek köszönhetően barátság és bizalom jön létre. A feleségemmel, Hannah-val összeházasodtunk. Elég vad és izgalmas életünk volt, és úgy gondoltam, jobban meg tudom őt védeni, ha hivatalos papírunk van arról, hogy összetartozunk. És utólag boldogok voltunk, hogy megtettük. Ezzel indult el a spirituális fejlődésünk. A házasság sok mindent megváltoztatott, valahogy mélyebb lett tőle minden. Amikor Hannah meghalt, még inkább éreztem ezt a köteléket, amely az egész közös életünk alatt ott volt. Szóval a házasság a boldogság alapját jelentheti, de a többi rajtunk múlik.
A jó alap fontos, de nem elég ahhoz, hogy a szerelem örökké tartson. Van gyakorlati tanácsa, hogyan tehetjük tartóssá?
Töltsetek értékes időt együtt! Ne csak az egyik munkahelyről szaladgáljatok a másikig, hanem szánjatok arra időt, hogy megosszatok egymással számotokra fontos dolgokat, csináljatok együtt bármit, amit szerettek. És az ágyat se hagyjátok kihűlni. Az a tanácsom, hogy az ember gondoljon úgy a testére, mint egy ajándékra, amellyel boldogságot szerezhet a partnerének.
És mit tegyen az, akinek ez nem sikerül? Mi a véleménye a válásról?
A válás éppen olyan fontos, mint a házasság – ez olyasmi, mint egy menekülési záradék. Ha valakivel szoros kapcsolatod van, annak két oka lehet: vagy nagyon jó dolgokat csináltatok együtt, vagy nagyon rosszakat az előző életeitekben. Ezek miatt vonzódni fogtok egymáshoz, de a vonzódás nem garantálja a boldogságot. Mielőtt valaki megházasodik, érdemes megkérdeznie a legjobb barátait, mit gondolnak a partneréről. Ők jobban látják, mennyi jó dolog van a kapcsolatban.
„Ha erős vagy, és boldoggá akarsz tenni másokat, ők is meg akarják majd osztani veled a boldogságukat – de ehhez az kell, hogy ne a saját örömöd legyen a cél.”
Mert ti magatok csak az intenzitását érzitek annak, amit együtt tettetek: akár karavánt raboltatok, akár koldusokat segítettetek egy hideg télen. De mások felismerik majd, hogy a közös cselekedeteitek eredményeképp jó vagy rossz energiamező jön létre körülöttetek. Minden, amit teszünk, következményekkel jár. Lehet, hogy mindenki más megkérdezése nélkül összeházasodtok, mert vadul szerelmesek vagytok, aztán azok miatt, akiket megöltetek, miközben a karavánokat fosztogattátok, hirtelen a pokolban találjátok magatokat – a saját kapcsolatotok poklában.
Sokan vannak manapság, akik még egy ilyen kapcsolatnak is örülnének, mert nem találnak maguknak társat. Mit tanácsolna a szingliknek, akik az igaz szerelmet keresik?
Arra kell gondolni, mit adhatsz a másiknak, nem pedig arra, hogy te mit kaphatsz tőle. Ha nem magadat helyezed előtérbe, hanem te ajándékoznál boldogságot, az gazdaggá és erőssé tesz. Arra érdemes gondolni, hogy „ma kit tehetnék boldoggá”, „kinek válhatnék a hasznára”, ahelyett hogy „mire is van szükségem”, és „ki adja meg, amire szükségem van”. Ha te magad erős vagy, és boldoggá akarsz tenni másokat, ők is meg akarják majd osztani veled a boldogságukat – de ehhez az kell, hogy ne a saját örömöd legyen a cél.
Annak, aki féltékeny típus, különösen nehéz lehet ezt megvalósítani. Ők hogyan lehetnének boldog szerelmesek?
Féltékeny vagy? Gondolj arra, hogy a párod akár holnap meghalhat. Hogyan tagadhatnád meg tőle a boldogságot? Hasznos megérteni, hogy minden mulandó, hogy bármi megtörténhet bármikor. Ha a mulandóságot tartod a tudatodban, akkor jelentőségteljesen tudsz cselekedni. A féltékenykedés nem túl jelentőségteljes, és ha tisztában vagy a dolgok mulandóságával, nem fogsz ilyen kicsinyes dolgokkal foglalkozni. Van még egy tanácsom: ha féltékenységben szenvedsz, osztozz az emberek boldogságában! Ha azt látod, hogy a párod mással is jól érzi magát, gondold azt, milyen csodálatos, a másik olyan dolgokat tud megnyitni benne, amiket én nem, ez nagyszerű! Mert ennek köszönhetően ő fejlődik, és neked is több boldogságot tud adni. Minden olyan helyzetben, amikor rosszul érzed magad, igyekezz valami pozitívat keresni, és találd meg, milyen lehetőséget ad a tanulásra, a növekedésre.
A cikk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:
- Barátság extrákkal – Szex szerelem nélkül
- Mit árul el a szemünk?
- Veszedelmes viszonyok – avagy a férfi-nő barátság kockázatai
- Buddha és a szerelem – Beszélgetés Ole Nydahl lámával a boldogságról
- Mitől vonzó a férfi és mitől a nő?
- Hosszú és boldog párkapcsolat?
- Amikor nem jön össze a baba…
Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!
