Allergiás tünetekkel került kórházba Erzsi néni Tiszaföldvárról, miután elkészítette magának azt a narancsos tortát, amit egy főzőműsorból nézett ki magának, írta meg a szoljon.hu nevű megyei lap. Az idős hölgynek a gyomra fájt és tele lett csúnya kiütésekkel, amik pokolian viszkettek. Az orvosok azt mondták neki, hogy a narancs héjára permetezett vegyszer okozhatta a tüneteket.
Pokoli éjszakák fügétől
Ehhez hasonló kínokon ment keresztül Szilágyi Kriszta is, aki tíz éve nem eszik fügét, miután egyszer meggyűlt vele a baja, és az orvos akkor is a tartósításhoz használt vegyszereket okolta. „Vacsora után akartam még enni egy kis szárított fügét – akkor még szerettem. Nem telt el negyed óra, becéloztam a mosdót, és finoman úgy fogalmaznék, megértettem, mit jelent az a naturalista fordulat: »sugárban hányni« – mesélte. – Az egész éjszaka ott telt heveny görcsök között, szegény párom időnként bekopogott, ébren/épen vagyok-e még. Nem ez volt a cél, de kábé 3 kilót biztos leadtam másnapra, amit biztos, ami biztos, végigkoplaltam. Estére viszont már durván legyengültem, gondoltam, legalább egy kis gyümölcsöt eszek, úgyis maradt a fügéből… Mit mondjak, újráztam: ismét feledhetetlen éjszakám volt, de akkor már legalább azon nem kellett gondolkodni, mégis mitől lettem ennyire rosszul” – mondta Kriszta, aki azóta rá sem néz a fügére.
Meg kell mosni, de nem a tartósítószer miatt
„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a gyümölcsöket meg kell mosni fogyasztás előtt” – mondta a narancsos esetre Dömölki Ferencné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője, bár szerinte az allergiás reakciókat nem kell feltétlen a gyümölcs héjára kenni. Ezt az alatta található fehér rész is okozhatta, amiben sokféle keserű anyag található. Ha viszont fél kiló túróba reszelünk egy kis citromhéjat, akkor az annyira felhígul, hogy valószínűleg mosás nélkül sem lesz bajunk tőle, mert az ember szervezete bizonyos mértékig miden szermaradványt tolerál. Egy tíz évvel ezelőtt készült alapos hazai vizsgálatból az is kiderült, hogy alapos mosással a méreganyagok kilencven százalékát el lehet távolítani a narancsról és a citromról.
Hasonló véleményen van Zacher Gábor toxikológus is, csak velősebben fogalmazott: „Ez biztos nem mérgezés, allergia bármitől előjöhet, a sütőportól is. Szerintem baromira túl van dimenzionálva a tartósítószerek kérdése, nem fújják le annyi anyaggal a narancsot, hogy bármi bajunk legyen tőle, és amúgy sem héjastól esszük meg. Kezet mosni sem feltétlen emiatt kell, inkább mert lehet rajta baci, ha mondjuk a gyümölcsös felnyúlt az orrába. A fügére is kerülhet bármi, amikor a csávó Fügeországban leszedi. Meg kell mosni a gyümölcsöt, ezt úgy hívják, hogy alapvető higiénia.”
Fogcsikorgató datolya
„Én azt szoktam mondani, hogy a mazsolát is meg kell mosni, akár forró vízben is, mivel a napon szárad, és ott is bármi történhet – mondta a fogyasztóvédő. – Találkoztam olyan datolyával, hogy csikorgott a fogam alatt. Valószínűleg jött egy homokvihar a Szaharában, ahol szárították, de ez még a jobbik eset, mert kiköptem. Előfordult olyan mazsola is, amiben szalmonella volt, azt viszont fogyasztás közben nem vesszük észre.” Szerinte a fügébe ugyanígy a szárításnál is kerülhetett valamilyen kórokozó, csak az aszalt gyümölcsöket aztán pláne nem szoktuk mosogatni.
Narancsot egyébként sem ehetnénk tartósítószer nélkül, mert még Görögországból is több ezer kilométert kell idáig utaztatni, és akkor még a boltig sem jutott el. „Jártam Spanyolországban, ahol a narancsot az út szélén úgy árulták, mint a krumplit. Vettem öt kilót, hazahoztuk, és nagyon finom volt, de amit nem ettünk meg, az egy héten belül megrohadt. Minden gyümölcs héján vannak gombák és baktériumok, és ez ezzel jár” – szemléltette a problémát a személyes tapasztalatai alapján Dömölki Ferencné.
Nem kell lemondani a narancsdzsemről sem
Az különben szintén tévhit, hogy a tartósításra használt vegyi anyagok némi várakozási idő után lebomlanak. Ez csak a fákon érő gyümölcsökre használt permetezőszereknél működik, ott lehet baj, ha például a tolvajok áthúzzák a számításokat. Borsodban történt meg, hogy ellopták a frissen permetezett borsót, és utána figyelmeztetést adtak ki a lakosságnak miatta.
A tanulság az, hogy a tartósítószerek miatt nem kell lemondanunk például a narancsdzsemről sem, amibe a gyümölcs héját is bele kell tenni. „Én nagyon szeretem, és szoktam főzni, csak előtte ott nyolc-tíz napig kell vízben áztatni és naponta cserélni rajta a vizet, mert így jön le a vegyszer, és kioldódik belőle a keserű íz” – árulta el a trükkjét Dömölki Ferencné. Ha viszont még azt a mosás után maradó tíz százalék mérget sem akarjuk bevinni a szervezetünkbe, akkor válasszunk hazai gyümölcsöket, ilyenkor februárban például almából és körtéből is süthetünk finomságokat.
