Ha rád tör az unalom, máris veszélyben vagy. Elég csupán néhány órát ingerszegény környezetben, egyedül töltened, és azonnal mindent megteszel azért, hogy valami, vizuális, akusztikus vagy taktilis (érintés útján történő) ingerlés érjen. Ezért elkezdesz mozgolódni, esetleg vakarózol, dobolsz a kezeddel, vagy ütemesen rázod a lábad.
Ha felborul az egyensúlyunk
„Az unaloműzés mellett feszültségoldásra is szükségünk van – mondja Futaki Lilla pszichológus. – Bosszantó szokásaink arról is árulkodnak, hogy kilendültünk egyensúlyi helyzetünkből. A feszültséget pedig legkönnyebben motoros (mozgással járó) cselekvéssel tudjuk levezetni. Gyermekkorban ezek csekély kontroll alatt vannak. A kisiskolások izegnek-mozognak, alig bírnak 45 percet egy helyben ülni, a szünetben ugrálással, szaladgálással, sikítással vezetik le a stresszt. Az évek során aztán az ember szocializálódik arra, hogy nem minden helyzetben lehet nagymozgásokat végezni a feszültség levezetésére, így marad például az ujjropogtatás, dobolás az asztalon vagy a körömrágás. Az, hogy melyik viselkedés válik szokássá, azon is múlik, a szülők miről nevelik le a kicsit, vagy a tanárok mit oktatnak neki az illemről.”
A tünetek feltérképezése
„A személyiség, a hajlam, valamint a környezet hozzáállása is meghatározza, hogy kinél milyen szokás, azaz tünet jelenik meg – magyarázza a szakértő. – Ha például egy gyereket sokat büntetnek körömrágás miatt, és az ezt okozó pszichés probléma nem szűnik meg, akkor elképzelhető, hogy tünetváltás következik be. Felhagy a körömrágással, de rászokik a hajtépegetésre. Érdemes listát írni azokról a dolgokról, melyek stresszt, kellemetlenséget vagy nehézséget okoznak, melyekkel elégedetlenek vagyunk. Figyeljük meg, milyen helyzetben jelentkezik erőteljesebben vagy gyakrabban a tünet. A háttérben állhat gyermekkori bántalmazás, szülők válása, felnőtteknél megromlott párkapcsolat, egy arrogáns főnök, akivel szemben félünk kiállni magunkért, vagy a kezelhetetlen gyerekünk, akin nem tudunk változtatni. De az is lehet, hogy érzékenyebben reagálunk egy-egy helyzetre, körülményre, mint amennyire azt a szituáció indokolná. A másoknak való megfelelési kényszer is sok embernél hoz létre tüneteket.”
Hogyan válhatunk meg a mumusoktól?
A rituálisan ismételt cselekvések biztonságérzetet adnak, mert ismerősek. Ezek a szokások csak ideig-óráig segítenek a levezetésben, végleg nem oldják meg a problémát. Másrészt azonban a rossz szokások fenntartják a lelki egyensúlyt. Ha csak megszüntetjük őket, lehet, hogy bizonytalanná válunk. „Ahhoz, hogy megértsük a tünetet, meg kell fejtenünk az üzenetet, amit hordoz. Ebben segíthet a pszichológus, a környezetünkben élők pedig értékes visszajelzéseket adhatnak, hogy miként működünk, min kellene változtatnunk” – állítja Futaki Lilla.
A szokásokat el kell különíteni a kényszercselekvésektől (pl. amikor valaki százszor visszafordul, hogy megnézze, elzárta-e a gázt). Utóbbinál a legtöbben felismerik, hogy a különleges viselkedést pszichés probléma okozza. Szokásainktól azonban nagyon nehezen válunk meg, hiszen az önnyugtató funkció miatt örömforrást jelentenek számunkra. „A hipnoterápia és kognitív terápia ezek leküzdésére kiváló, mert így megtanulhatjuk felismerni az ingert, és átalakíthatjuk az erre adott reakciót enyhébb mozgássá – mondja a pszichológus. – A körömrágás esetében például elsajátítható, hogy az inger jelentkezésekor, ahelyett hogy bekapnánk a körmünket, gyorsan ökölbe szorítjuk a kezünket. Ha ez már rutinszerűen működik, akkor az ökölszorítást lecserélhetjük a mutató- és hüvelykujj összenyomására, majd finom összeérintésére, és így lassan megszűnik az adott cselekvés. A leszokás után az önbizalmunk és önértékelésünk is növekedhet, hiszen azt érezzük, hogy képesek voltunk leküzdeni egy makacs, látszólag irányíthatatlan viselkedést. Viszont ahhoz, hogy ne alakuljon ki egy másik rossz szokásunk, a feszültségünket sporttal vagy egyéb aktív mozgást igénylő hobbival rendszeresen le kell vezetni, vagy önismerettel, terápia segítségével feldolgozni a mögötte működő lelki okot.”
|
Hasznos olvasmány: • Ann Gadd: Árulkodó szokásaink (Bioenergetic Kiadó) |
Te melyik rabja vagy?
- Körömrágás
Feszültségről, haragról árulkodhat. Ösztönkésztetés levezetésére szolgál.
TIPP: Lakkozd a körmöd, vagy vesd be a cikkben említett ökölbeszorítós módszert!
- Szájharapdálás
Izgalom vagy zavar jele. A felgyülemlett haragot, sérelmet csillapítja.
TIPP: Rágózz, és ez csökkenti a harapdálás kényszerét.
- Hajcsavarás
Ellazít, ha ideges vagy.
TIPP: Tekergess hajgumit vagy gyűrögess papírdarabot, alkalmazz relaxációs gyakorlatokat!
- Orrhúzogatás
Nyugtatja az idegeket.
TIPP: Végezz egyszerű torna- és légzési gyakorlatokat, vagy kérj meg valakit, hogy masszírozza meg a vállad!
- Vakarózás
Öningerlés vagy testi ingerek csillapítása.
TIPP: Dörzsöléssel, simítással, masszázzsal csillapítsd az irritációt!
- Ujjropogtatás
Unalom esetén jelentkezhet, és figyelemfelkeltésre kiváló.
TIPP: Keress kihívásokat, a kiemelkedéshez pedig alternatív megoldásokat! - Torokköszörülés
Szorongás, zavar, torok-, szájszárazság jele.
TIPP: Igyál gyakrabban vizet, és keresd meg pszichológussal a szorongás okait!
- Lábrázás
Feszültséget csökkent olyan probléma esetén, amit nem lehet azonnal megoldani.
TIPP: Alkalmazz relaxációs gyakorlatokat, és sportolj rendszeresen!
- Dobolás kézzel, golyóstoll pattogtatása
Stresszoldó hatású.
TIPP: Tanulj meg valamilyen hangszeren játszani, vagy válassz olyan sportot, aminek az alapját a ritmikus zene adja!
Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:
- Boldogság, gyere haza!
- Egy nap a pszichiátrián
- A szülésről őszintén
- Megnevelhetünk-e egy férfit?
- Hogyan legyünk optimisták?
- Szextabuk nyomában
Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt és most megteheted.
